II. TANULMÁNY

EGY LEGFELSŐBB 
ÉRTELMES TEREMTŐ
LÉTEZÉSÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA.

 

(A Biblián kívüli bizonyítékoknak
 megvizsgálása az észszerűség világánál.
—Egy tarthatatlan elmélet.
—Egy ésszerű elmélet.
—Istennek jelleme bebizonyítva.
—Esszerű következtetések.)

 

 

Universe1.jpg (19596 bytes)
Az Orion Csillagköd

Galalxy7.jpg (15528 bytes)

    ÉSSZERŰ és nyílt kutatás az ismeretlenbe, annál a világnál ami ismerve van az elfogulatlan, értelmes gondolkodót vezérelni fogja az igazság irányában, még a kétkedőnek álláspontjából is.

    Mégis, nyilvánvaló, hogy Isten terveinek és szándékainak közvetlen kinyilatkoztatása nélkül, az emberek csak megközelíthetik az igazságot és csupán határozatlan következtetésekre juthatnak. De tegyük egy pillanatra félre a Bibliát és nézzük a dolgokat csupán az ésszerűségnek az álláspontjából.

    A ki látcsővel, vagy akár puszta szemmel is nézi az eget és látja ott a teremtésnek megmérhetetlenségét, annak arányosságát, szépségét, rendjét, összhangját és változatosságát, és mégis kétli, hogy azoknak Teremtője roppantul fölötte áll úgy bölcsességben, mint hatalomban, — avagy csak egy pillanatra is föltételezheti, hogy ilyen rend véletlenből keletkezett, egy Teremtő nélkül, az olyan ember annyira elvesztette gondolkodás képességét vagy pedig oly kevéssé nem akar tudni róla, hogy méltán tekinthető annak, kinek a Biblia nevezi őt, vagyis bolondnak (olyannak, aki mellőzi vagy nélkülözi az ésszerűséget).

“A bolond így szól az ő szívében,
  nincsen Isten.”

Okozatokat kellő okoknak kell előidézni

wpe5D0.jpg (5171 bytes)

Szervezetének bonyodalmassá-
gával, formájának és szövetének kiváló szépségével, mindenik oly bölcsességet és ügyességet hirdet, mely az emberi fölött áll.

wpe5AE.jpg (4221 bytes)

    Bármint történt légyen is, (32) legalább ennyi igaz a Bibliából, amint azt minden gondolkodni tudó elmének következtetni kell, — mert magától érthetődő igazság, hogy okozatokat kellő okoknak kell előidézni. Minden növény és minden virág kötetekre rúgó bizonyságot tesz e dologban.

    Szervezetének bonyodalmasságával, formájának és szövetének kiváló szépségével, mindenik oly bölcsességet és ügyességet hirdet, mely az emberi fölött áll.

    Mily rövidlátó az a képtelenség, mely dicsekszik az emberi ügyességgel és éleselméjűséggel és csupa véletlennek tulajdonítja a természet szabályosságát, egyöntetűségét és összhangját, — amely elismeri a természet törvényeit, de ugyanakkor tagadja, hogy a természetnek volna értelmes törvényadója.

Flower1A.jpg (22009 bytes)Flower3.jpg (5060 bytes)Flower19.jpg (14432 bytes)
Flower12.jpg (6348 bytes)Flower13.jpg (16464 bytes)Flower15.jpg (7608 bytes)
Flower18.jpg (18493 bytes)Flower14.jpg (14290 bytes)Flower21.jpg (37722 bytes)


   
Némelyek, kik tagadják egy értelmes Teremtő létezését, azt állítják, hogy a természet az egyedüli Isten és hogy a természetből indult ki az állati és növényi fejlődésnek minden formája, az értelmességnek rendelése nélkül, de szabályozva, mint ők mondják, “a legalkalmasabbak túlélésének törvénye által”, a fokozatos kifejlődésnek (evolúciónak) folyamán.

Az evolúció elmélete nelkülözi a bizonyitékokat?

*Némely olvasónk kedvéért megjegyezzük, hogy az olyan változások, mint a hernyóké pillangókká, nem a természet változásai; a hernyó csak a báb, mely kiköltetett a pillangó tojásából.

butterfly3A.jpg (2818 bytes)

    Ez az elmélet nélkülözi a bizonyítékokat, mert mindenben látjuk magunk körül, hogy a különböző teremtmények meghatározott természetűek, amely természetük nem fejlődik magasabb fajta természetté,—és bár azok, kik ragaszkodnak ehhez az elmélethez ismételten megkísérelték, sohasem sikerült nekik, különböző fajtákat összevegyíteni vagy egy új határozott változatot hozni létre. Egyetlen példa sem ismeretes, mikor egyik fajta egy más fajtára változott volna.*

    Bár vannak halak, melyek képesek pikkelyeiket pillanatnyilag szárnyakként használni, és kirepülni a vízből, és vannak békák, melyek énekelnek, azok soha (33) sem változtak madarakká,—és ámbár vannak az állatok között némelyek, melyek csekély mértékben hasonlítanak az emberhez, hiányzik minden bizonyíték aziránt, hogy az ember ily teremtményekből fejlődött volna ki.

    Ellenkezőleg, a kutatások bizonyítják, hogy bár lehetséges ugyanannak a fajtának különböző változatait idézni elő, lehetetlen a különböző fajtákat öszszevegyítni, és lehetetlen, hogy egyik a másikból fejlődjék ki. Ugyanez okból a szamár és ló, bár hasonlítanak egymáshoz, nem állíthatók rokonoknak, mert tudvalevő, hogy ivadékuk tökéletlen és nem képes bármely fajtát szaporítni.

Bird1A.jpg (2652 bytes)

“… és mindenféle szárnyas repdesőt az ő neme szerint. És látá Isten, hogy jó.” 1Mózes 1:21

Az evolúció való tény manapság?

SheepA.jpg (3297 bytes)

Teremté tehát Isten a szárazföldi vadakat nemök szerint, a barmokat nemök szerint és a földön csúszó-mászó mindenféle álatokat nemük szerint. És látá Isten, hogy jó.” 1Mózes 1:25

    Ha az értelem nélküli természet volna a teremtő vagy fejlesztő, úgy bizonyára folytatná a műveletet és nem volnának meghatározott fajták, mert értelmesség nélkül semmi sem jutna megállapodott viszonyok közé. Az evolúció — fokozatos fejlődés — ma is való tény volna és látnánk, mint válnak körülöttünk halak madarakká és majmok emberekké. 

    Következtetjük tehát, hogy ez az elmélet egyaránt ellentétben áll úgy az emberi ésszerűséggel, mint a Bibliával, mikor azt állítja, hogy értelmes lények oly hatalom által alkottattak, mely nélkülözi az értelmességet.

    Létezik egy elmélet a fokozatos fejlődés (evolúció) útján való teremtésről (az embereket kivéve), mely ellen nem tehetünk komoly kifogást. Ezt az elméletet következőkben ismertetjük.

    Ez elmélet föltételezi, hogy a jelennek különböző fajtái megállapodottak és változhatatlanok, amennyiben a természetről vagy fajtáról van szó, és bár jelen természetek fejleszthetők egy sokkal magasabb mintára, akár tökéletességre is, ezek a fajták vagy természetek mindörökre ugyanazok fognak maradni.

    Ez az elmélet föltételezi továbbá, hogy ama megállapodott fajták közül eredetileg egyik sem teremtetett olyannak, hanem hogy azok a távolmúltban fejlesztettek a földből, és fokozatos fejlődésnek műveletei által egyik formából a másikba.

    Ezek (34) a fokozatos fejlődések folytatódhattak, megállapított isteni törvények alatt, melyekben a táplálék és éghajlat változásai fontos szerepet játszodtak, mindaddig, amin túl nem lehetséges a változás, mert minden nyilvánvalóság szerint, eléretett e tekintetben a Teremtőnek végső célja.

A természet egész bonyodalmas gépezete mögött a nagy Alkotójának keze van, az értelmes és Mindenható Isten.

DNA.jpg (8562 bytes)

    Bár a különböző növényi és állati családoknak mindegyikét érheti javítás vagy lealacsonyítás, egyik sem fogékony aziránt, hogy más családokká vagy fajtákká változzék és egyik sem idézhető elő más családokból vagy fajtákból. Bár e fajták mindegyike elérheti a maga megállapított természetének tökéletességét, Istennek célja a természetet illetőleg el lévén érve, további változás nem lehetséges e tekintetben.

    Állítják, hogy az eredeti növények és állatok, melyekből a jelen meghatározott változatok származtak, kihaltak az ember teremtése előtt. Most nem létező állatoknak és növényeknek csontvázai és kövületei, melyek mélyen a föld fölszíne alatt találtattak, kedveznek ennek az elméletnek. 

    De ez az álláspont sem nem hagyja figyelmen kívül, sem nem veti el azt a bibliai tanítást, hogy az ember egy közvetlen és tökéletes teremtés volt. Alkotójának észbeli és erkölcsi képére teremtve, és nem valami fokozatos fejlődési műveletnek az eredménye, mely valószínűleg a teremtés többi részénél fennforgott.

    Ez az álláspont semmiképpen sem fosztaná meg erejétől, sőt támogatná a Bibliának azt az állítását, hogy a természet, amint ma létezik, azt tanítja, hogy egy értelmes Lény rendelte azt és volt annak első oka. 

Design1A.jpg (3113 bytes)

 

Isten a természet Teremtője és Tervezője.


Design5A.jpg (3055 bytes)

    Ám igyekezzék az emberi elme a maga legjobb tehetségével ésszerű és illetékes okokra vezetni vissza ismeretes tényeket, kellő hitelt adva minden esetben a természet törvényeinek, -de a természetnek egész bonyodalmas gépezete mögött ott van nagy Alkotójának, az értelmes Mindenható Istennek keze.

        Mi állítjuk tehát, hogy egy értelmes Teremtőnek létezése egy tisztára bebizonyított igazság, melynek (35) bizonyítéka ott van mindenben körülöttünk, sőt bennünk, mert mi az Ő munkája vagyunk, melynek minden eleme és testi ereje az Ő ügyességéről beszél, amelynek csodálatossága a mi értelmünket felülmúlja.

Design3A.jpg (2835 bytes)    Design2A.jpg (3680 bytes)     Design4A.jpg (3735 bytes)

A teremtett legnagyobbszerű dolog nem állhat fölötte Teremtőjének.

Universe2.jpg (12849 bytes)

    És ő a Tervezője és Teremtője annak is, amit természetnek nevezünk. Mi állítjuk, hogy Ő rendelte és állapította meg a természet törvényeit, melyek működésének szépségeit és összhangját látjuk és csodáljuk. Ezt az egyet, kinek bölcsessége tervezte, és kinek hatalma fenntartja és vezérli az egész mindenséget, kinek bölcsessége és hatalma oly megmérhetetlenül túlhaladja a miénket; ezt az egyet ösztönszerűen tiszteljük és imádjuk. 

    E hatalmas Isten létezésének megértése csupán azt eredményezi, hogy féljünk az Ő mindenható erejétől, hacsak nem vagyunk képesek meglátni, hogy oly jóakarat és jóság tölti el Őt, mely megfelel az Ő hatalmának. Hogy ez valóban így van, aziránt teljesen meggyőznek minket ugyanazok a bizonyítékok, melyek bizonyítják az Ő létezését, hatalmát és bölcsességét.

    Nem csupán arra a következtetésre kényszeríttetünk, hogy van egy Isten, és hogy az Ő hatalma és bölcsessége megmérhetetlenül túlhaladja a miénket, hanem az ésszerűség által kényszeríttetünk arra a következtetésre is, hogy a teremtett legnagyobbszerű dolog nem állhat fölötte Teremtőjének, — miből viszont következtetnünk kell, hogy a jóakaratnak és igazságosságnak legnagyobb megnyilvánulásai az emberek között terjedelemben alatta állnak a Teremtőéinek, csakúgy, mint az ember bölcsessége és hatalma alatta áll az Övének. 

Mit várhat a teremtmény egy ilyen lénytől?

 

 

Universe3.jpg (19444 bytes)

    És így lelki szemeink előtt áll a nagy Teremtőnek jelleme és tulajdonságai. Ő bölcs, igazságos, szerető és hatalmas és tulajdonságainak tere szükségképpen megmérhetetlenül tágabb, mint az ő legnagyobbszerű teremtéséé.

    De menjünk tovább. Miután eljutottunk ehhez az ésszerű következtetéshez a mi Teremtőnknek létezését és jellemét illetőleg, hadd kutassuk: Mit várhatunk egy ilyen lénytől?

    Azt nyerjük válaszul, hogy ily (36) tulajdonságoknak birtoka ésszerűen bizonyítja gyakorlásukat, használatukat. Isten hatalmának bölcsen, igazságosan és jóakaratúan kell használtatni, éspedig összhangban a saját természetével. Bármik legyenek is az eszközök e célra, bármi legyen is Isten hatalmának működése, a végső eredménynek meg kell egyezni az Ő természetével és jellemével, és végtelen bölcsességének minden lépése kell hogy helyeseltessék.

    Mi lehet ésszerűbb, mint a hatalomnak olyan gyakorlása, mint azt számtalan világalkotásban látjuk megnyilvánulni magunk körül és a földnek csodás változatosságában?

    Mi lehetne ésszerűbb, mint az ember teremtése, ki föl van ruházva ésszel és ítélőképességgel, mely képes méltányolni Teremtőjének munkáit és megítélni az Ő ügyességét, az Ő bölcsességét, igazságosságát, hatalmát és szeretetét? Mindez ésszerű és tökéletes összhangzásban van általunk ismert tényekkel.

Isten földi teremtésének csúcspontja az ember, akinek kinyilatkoztatja az Ö terveit.

Bible10HandsA.jpg (2600 bytes)

    És most következik végső tételünk. Nem ésszerű-e föltételezni, hogy az ilyen végtelenül bölcs és jó lényt, miután alkotott egy teremtményt, mely képes megbecsülni Őt és tervezetét, az Ő szeretete és igazságossága arra fog indítani, hogy szolgáltassa ama teremtmény természetének szükségleteit azáltal, hogy ad neki némi kinyilatkoztatást?

    Nem ésszerű-e az a föltevés, hogy Isten ellátja az embert fölvilágosítással létének célját és jövőjére való terveit illetőleg? Ellenkezőleg, kérdezzük, nem volna-e ésszerűtlen föltételezni, hogy az ilyen Teremtő alkotna olyan teremtményt, mint az ember, fölruházná az elmélkedés képességével, mely kihat a jövőbe, és mégsem adna kinyilatkoztatást terveit illetőleg, melyek kielégítenék ama vágyódásait?

    Ilyen eljárás ésszerűtlen volna, mert ellenkeznék a jellemmel, melyet ésszerűen tulajdonítunk Istennek,--ellenkeznék egy olyan lényhez méltó eljárással, mely lényt igazságosság és szeretet vezérel.

ManSonA.jpg (5256 bytes)

Micsoda az ember – mondom – hogy megemlékezzél róla? És az embernek fia, hogy gondod van reá?” Zsolt. 8:5

    Szabad érvelnünk, hogy ha az isteni Bölcsesség, az (37) ember teremtésénél, célszerűtlennek határozta volna, neki megadni jövő rendeltetésének ismeretét és a maga részét Teremtőjének terveiben, akkor az isteni Igazságosság, valamint az isteni Szeretet bizonyára követelte volna, hogy az a lény annyira korlátolva legyen képességében, hogy ne gyötörjék és hozzák zavarba örökösen kételyek és félelmek és tudatlanság,--és következésképpen az isteni Hatalom e korlátozások alatt használtatott volna.

    Az a tény tehát, hogy az embernek van képessége méltányolni az isteni tervnek kinyilatkoztatását, kapcsolatban Teremtőjének elismert jellemével, bőséges ok annak az elvárására, hogy Isten fog is adni ilyen kinyilatkoztatást, oly időben és oly módon, mint azt az Ő bölcsessége helyben hagyta. Így tehát, tekintettel ezekre az érvekre, még ha nem ismernénk is a Bibliát, az ésszerűség késztetne, hogy várjunk valami olyasféle kinyilatkoztatásra, milyennek a Biblia vallja magát.

    Amidőn továbbá látjuk, az általános teremtés rendjét és összhangját, amint a bolygók és rendszerek nagyszerű menetben betartják az időt és helyüket, nem következtethetünk egyebet, mint azt, hogy az apróbb szabálytalanságok, mint földrengések, ciklonok stb., csak azt jelzik, hogy a különféle elemeknek együttműködése e világon jelenleg nem tökéletes.

    Nem ésszerűtlen tehát az emberek részéről kérni biztosítást aziránt, hogy végre is minden tökéletes és összhangzó lesz úgy e földön, mint a mennyekben, némi magyarázattal aziránt, hogy miért nincs az így a jelenben, valamint nem ésszerűtlen a válaszadás a Teremtő részéről, kinek bölcsessége, hatalma és jóakarata be van bizonyítva. Ezért várhatjuk, hogy a keresett kinyilatkoztatás magában fog foglalni ilyen biztosítást és ilyen magyarázatot.

Hourglass1A.jpg (2010 bytes)     Megállapítván annak ésszerűségét, hogy várhatjuk Isten akaratának és tervezetének kinyilatkoztatását fajunkat illetőleg, a következő fejezetben meg fogjuk vizsgálni a Bibliának, mely éppen ilyen kinyilatkoztatásnak (38) mondja magát, általános jellemét.

    És ha az tökéletes összhangban mutatja be Istennek jellemét azzal, mit az ésszerűség követel, mint azt fennebb tárgyaltuk, úgy következtethetjük, hogy bebizonyítja magát az Istentől igényelt és ésszerűen várt kinyilatkoztatásnak és bizonyságát el kell fogadnunk ilyennek. Ha tanításai Istenről, kellőképpen méltányolva, meg fognak egyezni az Ő jellemével, melyről az ésszerűség biztosít minket, hogy az tökéletes bölcsességben, igazságosságban, szeretetben és hatalomban.

 


Sóvárgó szellemek! Ti vándoroltok,
Fürkészve a nagy alkotó erőt;
Jobb, hogyha hódolattal meghajoltok
Az Úr legkisebb lábnyoma előtt!

Az ég az Ő dicsőségét ragyogja,
Minden csillagból bölcsesség rezeg;
Szavát ki messziről lelkébe fogja,
Egész nevét is tisztán látja meg.

*  *  *

Neked vágyom, Jehova énekelni;
Mert hol van olyan Isten, 
mint Te vagy?
Ha vágyam ihlet érted dalra kelni,
Erőt lelkemnek a dalhoz Te adj!
Jézus nevében zeng hitem dala,
Ahogy Te neked tetszik általa.

 

Hogy vissza térj a Home Page-re
kattincs a térképre

HomeSymbol.jpg (6039 bytes)

E-mail a


 
cimre
Csak angolul.