Conc16Hung

„... rajtad feltámad az Úr és dicsősége rajtad megláttatik.” Ézsaiás 60:2

Az előbbi fejezetekben láttuk, hogy mindkettő, a természet világossága és kinyilatkoztatása tisztán bebizonyitja a valót, hogy egy értelmes, bölcs, mindenható és igazságos Isten az alkotója mindennek, és hogy Ő a legfőbb és jogos Ura mindennek; s hogy minden élő és élettelen az Ő ellenőrzésének alárendeltjei; és hogy a Biblia az Ő jellemének és terveinek kinyilatkoztatása azon határig, a meddig Ő azt kielégitőnek látja feltárni az embereknek.

Abból tanultuk, hogy ámbár a gonoszság jelenleg tulnyomólag létezik némely teremtményei között, de csak egy határozott ideig és egy határozott mennyiségben, az Ő engedelme által arra a bölcs célra, a mi neki kilátásban van.

Azt is tanultuk, hogy habár jelenleg sötétség boritja a földet és nagy sötétség a népeket, mégis Isten világossága a kellő időben el fogja oszlatni a sötétséget és az egész föld betelik az Ő dicsőségével.

Istennek nagy terve korszakokat igényelt a beteljesedésére – egy más korszak lesz szükséges ahhoz, hogy befejezve legyen.

Látjuk, hogy az Ő nagyszerü terve egy olyan, mely korszakokat vett igénybe az eddigi véghezvitelig is és hogy még egy másik korszak szükségeltetik annak befejezésére; és hogy a multi sötét korszakok alatt, mikor ugy látszott, hogy Isten majdnem elfelejtette az Ő teremtményeit, az Ő terve teremtményeinek a jövendő áldásra vonatkozólag, csendesen, de fokozatosan haladt előre, ámbár tervének titkai bölcsen el voltak rejtve az emberektől.

Azt is láttuk, hogy az a nap vagy kor, mely jelenleg virradófélen van a földön, az a világ itéletének vagy megpróbáltatásának [365] napja lesz és hogy minden előbbi előkészület azon célból történt, hogy az emberiségnek általában egy lehető legkedvezőbb alkalom adassék, mikor mint egyének lesznek próbára téve az örökéletért.

A hosszu hatezer évi időszak nagyban megsokszorozta az emberi fajt és az ő megveretésük és szenvedésük a gonoszság uralma alatt tapasztalatot adott nekik, mely nagy előnyükre lesz, mikor itéletre hozatnak. És bár az emberi nem mint egész engedtetett, hogy igy hatezer évig szenvedjen, mégis, mint egyének, néhány rövid év alatt megfutják pályájukat.

Miközben úgy tünik, mintha Isten megfeletkezett volna teremtéseiről, az Ő terve az ök jövöbeli áldásaikat illetöleg, csendesen, de nagyszerűen véghez megy.

Láttuk, hogy mig az emberi faj ezen szükséges fegyelem eltürése alatt volt, a kellő időben Isten elküldte az Ő Fiát, hogy megváltsa őket; és hogy, mig az emberiség nagy tömege nem ösmerte el a Megváltót az Ő alázatosságában, és nem hitték, hogy az Ur felkentje fog jönni az ő felszabaditásukra, mégis azok közül, kiknek szivük Isten felé irányul, és kik hisznek az Ő igéreteiben, Isten ezen mult korszakok alatt két csztályt választott ki az Ő országa tiszteségének elnyerésére—a tisztségre, részesülni az Ő tervének végrehajtásában.

Ezen két kiválasztott osztály, mint látjuk,, az Isten országának két változatosságát képezik. És a prófétáktól tanultuk, hogy ez az ország nemsokára meg lesz alapitva a földön, hogy annak bölcs és igazságos kormányzása alatt a föld minden gyeremekei megáldatnak a legkedvezőbb alkalommal, hogy magukat az örök életre méltóvá tehessék; hogy a Krisztus drága vére által az ő megváltásuknak eredményeként egy nagy szentség-ut nyittatik meg; hogy az Ur megváltottai (az egész emberiség)—(Zsid. 2:9,) azon járhassanak; és hogy az egy nyilvános átjárás lesz, aránylag nyugalmassá épitve mindenki részére, kik komolyan óhajtanak tiszták és szentek lenni; s hogy azon minden botránkozás-kövek ki lesznek szedve és mindenféle tőrbe-ejtés, csábitás és verembe-esés el lesz távolitva, és áldottak lesznek mindnyájan, kik azon mennek fel a tökéletességre és az örök-életre.

Nyilvánvaló, hogy ezen itélet vagy országlás nem [366] kezdődhet addig, mig Krisztus, kit Jehova rendelt, hogy Birája és Uralkodója legyen a világnak, ismét el nem jön, nem alázatosságban ismét, hanem hatalomban és dicsőségben; nem megváltani a világot ismét, hanem megitélni (kormányozni) igazságban.

Egy tárgyalás semmi esetre sem folytatódhatik addig, mig a biró nincs a törvényszékben és mig a törvényszéki ülésnek rendelt ideje el nem jött, bár azt megelőzőleg egy nagy előkészitő munka veheti kezdetét. Akkor fog a Király ülni az ő dicsőséges trónján, s elibe gyülnek az összes nemzetek és Ő fogja megitélni őket azon korszak alatt, cselekedetei szerint, megnyitva nekik a Szentirásnak könyvét és az Urnak tudományával betölti a földet.

Es mindazon kedvező körülmény és segitség mellett az ő magaviseletük után fogja Ő eldönteni, kik érdemesek közülök az örök életre, a dicsőség és öröm korszakában, a mely következik.—Máté. 25:31; Jel. 20:11-13.

Egy boldog nap lesz a világ részére, mikor az Egyház Menyasszonyá lesz.

„Nem ártanak és nem pusztitanak sehol szentségemnek hegyén, mert teljes lészen a föld az Úr ismeretével, mint a vizek a tengert beboritják.“ Ézsaiás 11:9

Ekkép láttuk, hogy a Messiás második eljövetele, megalapitani az Ő országát a földön, egy olyan esemény lesz, a melyben minden osztályu ember remélhet, egy olyan esemény, mely mikor teljesen értve van, vigságot és örömet hoz minden szivnek. Ez az a nap, midőn az Ur “kicsiny seregének”, a felszentelt szen teknek lesz a legnagyobb oka az örvendezésre.

Ez az az öröm nap, midőn az eljegyzet szüz, az Egyház, menyasszonyá, a Bárány feleségévé lesz; midőn a pusztából előjövő Szerelmesének karjára hajolva, belép az ő dicsőséges örökségébe. Ez az a nap, midőn az Igaz Egyház Krisztussal megdicsőitve fel lesz ruházva Isteni hatalommal és erővel, és meg fogják kezdeni a nagy munkát a világért, melynek eredménye a mindeneknek teljes helyreállitása lesz.

És ez egy örömnap lesz a világnak is, midőn a nagy ellenség megkötöztetik és a bilincsek, mely az emberi fajt hatezer évig kötve tartotta, eltöretik s midőn az Urnak tudománya betölti az egész földet, mint a tenger vize a mélységeket.

„Mikor pedig ezek kezdenek meglenni, nézzetek fel és emeljétek fel a ti fejeteket; mert elközelget a ti váltságotok.” Lukács 21:28

wpe720.jpg (2085 bytes)

Ezen dolgok tudata és a bizonyitékok, hogy ezek [367] közel vannak, talán éppen az ajtónál, mindenkire kell, hogy hatalmas befolyással legyen, de különösen Istennek felszentelt gyermekeire, kik az Isteni természetnek jutalmát keresik. Mi sürgetjük azokat, hogy fejüket felemelve vigadjanak, tudva azt, hogy szabadulásuk elközelgett, hogy minden terhet levetve és minden körülöttük levő bünt, nagy állhatatosággal a célt mit elkezdtek, kifussák.

Ne nézzék magukat és elkerülhetetlen gyengeségeiket, tökéletlenségüket, tudva azt, hogy minden olyan gyengeség a mi Urunk Jézus Krisztus által adott váltságdij érdemei által teljesen fedezve van, és hogy áldozataid s ön-megtagadásod Megváltónk s Urunk Jezus által csakis a képen fogadható el.

Ne feledjük, hogy az erő, mit Isten igért nekünk az Ő igéjében, elégséges arra, hogy győzedelmesek lehetünk. Ez egy erő, mely az ő jelleme és tervei ismeretéből ered, és azon feltételekből, hogy mi abban részesülhetünk. E módon fejezi ki Péter azt, mondván:

“Kegyelem és békesség bővelkedjék rajtatok, az Istennek és a mi Urunk Jézusnak ismerete által. Miképpen, hogy az Ő Isteni ereje nekünk mindeneket ajándékozott, melyek az életre és az Isteni szolgálatra valók, annak ismerete által, ki minket hivott a dicsőségre és a jóságos cselekedetre. Mivelhogy nagy és drágalátos igéretek ajándékoztattak nekünk, hogy ezek által az Isteni természetnek részesei lennénk”.—2. Pét. 1:2-4.

PKGirlHowMuchF.jpg (3222 bytes)

Hogy ha minden idődet, minden képességedet az Urnak szentelted: a kérdés az, hogy Mennyit adsz ebből valojában?

De hogy ezen ismeretet és erőt elnyerjük, melyet Isten szándékozik szolgáltatni minden mennyei jutalomért futónak, a mi feláldozási fogadalmunknak őszintesége megpróbáltatik. Te feláldoztad minden idődet, minden tehetségedet az Urnak; jelenleg a kérdés az, hogy mennyit adol abból ?

Kész vagy még mindig a te feláldozási szövetségedhez képest mindennel fölhagyni ?—fölhagyni a te saját terveiddel és módszereiddel, a te és mások módszereiddel, a te és mások elméleteivel, hogy elfogadjad Isten tervét, utját és az időt az Ő nagy munkájának végezésére ?

Kész vagy ezt tenni még a te földi barátaid és társadalmi [368] összeköttetésed árán is ? És kész vagy a te idődet elvonni más dolgoktól ezen dicsőséges eszme megvizsgálására, mely oly sziv-üditő az igazi felszentelteknek azzal a biztos tudattal, hogy ez a te ön-megtagadásodba kerül ?

Ha te mindenedet nem áldozod fel, vagy te csak a felét gondoltad átadni, mikor mindenedet az Urnak szentelted, akkor te sajnálni fogod az időt és a szükséges törekvést kutatni az Ő Igéjében, mint elrejtett kincs után elnyerni az erőt a hitnek mindenféle megpróbáltatásához, mely a jelen közbeeső időben (a Millennium hajnalán) szükségesebb, mint bármikor ezelőtt.

Az igazság oly szeretetet fog kelteni Isten és az Ő terve iránt, hogy ez fog az élet legfontosabb eszméjévé válni.

Mert ne gondold, hogy az átadás ezen tudományhoz a szükséges idő és tevékenység átadásával már véget fog érni: óh nem ! A te ön-akaratodból lett áldozatnak őszintesége teljesen ki lesz próbálva és téged érdemesnek vagy érdemtelennek fog bizonyitani azon “kicsiny sereg” a győzedelmes Egyház tagjaivá lenni, mely az Isten országának tisztségét fogja elnyerni.

Ha te szorgalmasan fogod tanulni az Isten Igéjét és annak igazságait egy őszinte Istennek szentelt szivbe befogadod, az Isten és az Ő terve iránt olyan szerelmet fog benned nemzeni, és egy olyan óhajt a nagy örömnek mondására és az Evangyélium prédikálására, hogy az életednek legfontosabb eszméje lesz azután; és az nemcsak hogy elválaszt téged a világtól és szellemileg több névleges keresztyéntől, hanem az el fog téged vezetni az olyanoktól a teljes különválásra.

Ők tégedet különösnek fognak gondolni, és társaságuktól elkülönitnek, és te egy megvetettnek és a Krisztusért bolondnak lészel számitva, mivel ők bennünket nem ismernek, valamint nem ismerték az Urat.—2. Kor. 4:8-10; Luk. 6:22; 1. Ján. 3:1; 1. Kor. 3:18.

Készen vagy követni az Urat dicséret és szidalom által? Készen vagy mindent elfelejteni, Őt követni ahogy Ő fog vezetni?

Friss buzgalomra és heves szellemre serkentve.

Hajlandó vagy az Urat dicséret és szidalom által követni ? Hajlandó vagy mindent elhagyni és őtet, a hogy az Ő igéje által vezet, követni ? —figyelmen kivül hagyni barátaid kivánságait, valamint saját óhajaidat ?

Reméljük, hogy sokan a felszenteltek közül, [369] kik olvassák ezen kötetet, ennek elolvasása s az Isteni tervnek egy tisztább felfogása által frissebb és nagyobb szellemi buzgalomra lesznek serkentve, hogy ők is képesek lesznek ezt mondani:

“Isten kegyelméből én követni, ismerni és szolgálni fogom az Urat, bármi áldozatba kerüljön is”.

Mint a nemes Béreabeliek (Csel. 17:11.) milyen szorgalmasan ráadták magukat megbizonyosodni az előbbi oldalokon előadottak felett, azonképpen a szives olvasó is bizonyitsa be nem az emberek ellenkező hagyományaival és felekezeteivel, hanem az egyedüli Istenileg jóváhagyott szabálylyal—az Isten Igéjével. Azért idéztünk oly sok Bibliai verseket is, hogy az ilyen vizsgálódásokat megkönnyebbitsük.

Az Isteni Terv – tökéletes harmoniába Istennek jellemével – a bölcsesség, igazságoság, szeretet és hatalom csodállatos megnyilatkozása.

Hasztalan lesz megkisérelni az Isteni tervet, mely itt le van téve több oly elméletekkel összhangzásba hozni, melyek előbb ugy tartattak és hitték, hogy Szentirati, holott nem bizonyosodtak annak. Észrevehető, hogy az Isteni terv minden részben teljes összhangban van ön-magával, és hogy tökéletes összhangban van azzal a jellemmel, melyet a Syentirás feljegyez annak nagy Szerzőjéről.

Ez egy csodálatos látványossága a bölcsességnek, igazságnak, szeretetnek és hatalomnak. Magával hordja saját emberfölötti tervének bizonyságát, melynek kigondolása emberi hatalom felett áll és majdnem az emberi felfogás hatalma felett.

Kétségkivül, kérdések fognak felmerülni némely pontokat illetőleg az itt előadott terv megoldásához. De óvatos és gondos Bibliai tanulás eldönt sok ilyent azonnal; és mindenkinek mi bizalommal mondhatjuk, hogy nincsen kérdés, melyet fel tud tenni egy kielégitő válasz nélkül, teljesen összhangban az itt letett nézetekkel. A következő kötetek tisztázni fogják ezen tervnek különböző ágazatait, feltárja minden lépteit annak a páratlan összhangnak, melylyel egyedül csak az igazság dicsekedhetik.

És tudhatjuk, hogy semmi más theologiai (istenészeti) rendszer még igénybe sem vette, vagy soha meg sem próbálta ezt összeegyeztetni [370] önmagával s a Biblia minden állitásával; mégis, mi ilyen csekélységet sem követelhetünk ezen nézeteknek.

Ez egyezik nemcsak a Bibiával, hanem az Isteni jellemmel és a megszentelt józan észszel, mely kell, hogy az önérzetes olvasó figyelmét máris lefoglalta és meg töltötte őt félelemmel, valamint reménynyel és bizalommal. Ez valóban csodálatos és mégis csak az, a mit az igazságtól és Istennek végtelen bölcs és jóságos tervétől várhatunk.

PKCandles1.jpg (6565 bytes)

Felelőség: Tartsátok fenn lámpásaitokat!

Emeljetek föl egy mértékadot az emberek részére!

És mig a Biblia ilyen szempontból megnyilik és csodálatos dolgokat fedez fel (Zsolt. 119:18), a jelenlegi napnak fénye a különböző felekezeteket és emberi hagyományokat ellenkező módon érinti. Ezen felekezetek még tisztelőik által is el vannak ismerve, hogy tökéletlenek és eltorzitott, s hogy ennélfogva ők nyomorultan félre vannak vezetve; s habár még mindig adakoznak is reá, nagyon ritkán tisztázódnak a szégyentől.

És a szégyen, mi ehez az emberi felekezetekhez és hagyományokhoz ragad, a Bibliára is terjed, melyről feltételezik, hogy ezen szégyenletes gondolatokat, mint isteni eredetüeket tartalmazza. Ennélfogva az ugynevezett előre haladt gondolkozók szabad joguknál fogva kezdik tagadni a Biblia különböző részeit, mint nem hasonnemüt az ő nézetükkel.

Milyen meglepő tehát az Isteni gondviselés, a mely éppen a jelenlegi időben nyitja meg gyermekei előtt ezen igazság dicsőséges és összhangzó tervet—egy tervet, mely nem vet meg egyet sem, sőt Isten Igéjének minden részivel és tételeivel összhangban van. Az igazság, mikor az ideje elérkezik, eledelül szolgál a hit háznépének, hogy az által nevekedhessen. (Máté 24:45.)

Ki az igazsággal érintkezésbe jön és elismeri annak valódiságát, ezáltal arra vonatkozólag felelőssége is van. Azt kell vagy elfogadni és a szerint cselekedni, vagy el nem fogadni és megvetni. Figyelmen kivül hagyni azt (t. i. az igazságot) nem old fel a felelősségtől.

Ha azt magunk elfogadjuk, az iránt kötelességünk is van, mert az az összes hit-háznépe részire van, és mindegyik, a ki azt elfogadja, annak [371] adósává lészen, és ha egy hü sáfár, kell, hogy kiossza azt az Isten családja többi tagjai között is. Fényljen a te világosságod ! Ha benned való világosság, homályosság, mennyivel nagyobb lészen a homályosság. Föl a világossággal ! Emelj fel zászlót a népnek!