15. Fejezet
Jehova Napja

TIPKDayJHV.jpg (12601 bytes)

Jehova napja, a “boszu napja”, a “harag napja”.—Egy nagy nyomoruság ideje.—Annak okai.—A bibliának azt illető tanuskodásai.—Annak tüze, szélvésze, megrázkódtatása és olvadása kimutatva, hogy képleges—Dávid tanuskodása.—János Jelenése, tanuskodása.—A jelen helyzet és a jövőre való kilátások, az egymással szemben álló felek, a tőkepénzesek és a bérmunkások felfogása szerint.—Egy gyógyszer, mely sikert nem igér.—A fátyol fellebbentve, világosság van bocsátva épp a kellő időben.—Annak bizonyitéka.—A felszenteltek helyzete a nyomoruságok idejében, és erre vonatkozó helyes magatartásuk.

 

TIDayJHV3.jpg (2121 bytes)

„És ha azok a napok meg nem rövidittetnének, egyetlen ember sem menekülhetne meg; de a választottakért megrövidittetnek majd azok a napok.“ 
Máté 24:22

 

 

 

 

 

 

Krisztus Jehova Vezér-Örnagya lesz.

Jesus42EstelleCloudsF.jpg (3416 bytes)

     A “Jehova napjának neveztetik azon időszak, melyben Krisztus alatt fokonkint fel lesz állitva Isten országa itt e földön, melyben ezen világ birodalmai megsemmisülnek és Sátán hatalma és befolyása az emberek felett meg lesz kötve.  E nap mindenütt ugy van leirva, mint egy sötét inséges zavargások és bizonytalanság napja az emberiségen. 

     Nem is csodálkozhatunk hát a fölött, hogy oly nagy mérvü felfordulás, melynél oly sok változásra van szükség, szomoruságot is hoz magával. Bár kisebb lázadások is mindenkor szomorusággal jártak és ez mivel sokkalta nagyobb lesz, mint bármely megelőző lázadás, mert “az leend a nyomoruságnak ideje, melyhez hasonló nem volt attól fogva, hogy a nép kezdett lenni”.  De még ezután is nem lészen.  (Dán. 12:1, Máté 24:21, 22.)

     “Jehova napjának” neveztetik, mert Krisztus, mint Jehova helyettese, helytartója királyi hatalomban és fényben lesz jelen ezen háboruság napján, az összes ügyeket nem mint a béke fejedelme, ki mindeneket megáld hanem mint Jehova hadvezére fogja vezetni, ki mindeneket leigáz. A hamis s tökéletlen tévtanok  [327] összeomlásával kapcsolatban fel fog lobogni majd az uj király zászlaja, mig végül ő mindenek által el lesz ismerve, mint királyok királya. 

     Ä próféták tehát Jehova munkájának tüntetik fel Kr. uralmának a felálli tását :” “Adom neked a pogányokat örökségül és a földnek határát neked birodalmul”. (Zsolt. 2:8). “Azon királyoknak idejében támaszt a mennyei Isten birodalmat” (Dan. 2:44.)  

     “A régi idejü (az örökkévaló) leüle, egy embernek fia jő vlaa, és eleibe vivék őtet és adta néki hatalmat és dicsőséget és országot és minden népek és nemzetek és nyelvek neki szolgálnak”. (Dan.7:9, 13, 14, 22, 27). 

     Ehhez jön még Pálnak a kijelentése, hogy mikor Krisztus elérte uralkodásának a célját — “akkor maga a Fiu és annak alávettetik (az Atya alá), a ki neki mindeneket birodalma alá adott”.  (I. Kor. 15:28.)

 

Law1.jpg (2385 bytes)

 

 

 

Isten bizonyos törvényeket létesitett amelyekkel Ő öszhangba dolgozik.

     Ez az időszak az Isten boszuállás napjának a harag vagy a düh napjának neveztetik. (Ézsa. 61:2, 63:1-4, Zsolt. 110:5).  De a ki a mellett szószerinti haragra vagy isteni neheztelésre gondol, az nagyon téved. Isten Megállapitott bizonyos törvényeket, melyek szerint eltántorithatatlanul cselekszik és a ki most, bár mi okból ellentétbe kerül ezekkel a törvényekkel, az csak saját engedetlensége következtében nyeri el a büntetést vagyis Isten haragját. 

     Istennek jóakaró tanácsát az emberiség, kevés kivétellel, álhatatosan elvetette, ő viszont a maga részéről megengedte, hogy az emberiség a saját utján haladjon, megengedte, hogy az ő szivükből kivessék az ő tanácsát. Róm. 1:28 Ezek után Isten Ábrohámot s magvát vette különös gondozásba, kik hittek benne s vágyakoztak őt szolgálni. 

     Mint nép szivbeli keménységük s Isten iránti kétszinüségük nemcsak természetszerüleg tartották őket vissza Messiás elfogadásától, hanem ép oly természetszerüleg belesodorták őket nagy viszályokba, mely nemzeti létük elvesztését hozta magával.

 

 

 

Trouble1.jpg (2122 bytes)
A „nyomorúság ideje“ az igazságtalan-
ságnak természetes fejleménye lesz
.

     És ugy ezen világosság, mely Krisztus igaz Egyháza által (azon osztály által, kiknek nevei a mennyben fel  [328] vannak irva) az Evangyéliumi korban fénylett, bizonyságot hozott a civilizált világra a jó és a rossz, az igaz s gonosz közötti külömbségről, valamint egy bekövetkezendő időről, melyben az egyik meg lesz jutalmazva, a másik pedig megbüntetve. (Jan. 16:8-11. Csel. 24: 25.)  

     Ha az emberek figyelembe vették volna Urunk tanitásait, akkor ezen tanitások messze menő befolyást gyakoroltak volna reájuk.  De mint mindig akaratos, a Szentirás tanitásaiból csak kevés hasznot huztak, azért ezen hanyagságuk következtében következik majd az Ur napjának nyomorusága reájuk.  Tehát ujra is talán csak azt mondhatnók, hogy az Isten haragja idézi fel e nyomoruságok napját, a mennyiben ezen nyomoruság Isten tanácsainak semmibe vevése következtében száll az emberekre. 

     Mindazonáltal ezen háboruságok más szempontból tekintve, csak a bünnek természetes következményei, melyeket Isten előre látott és melyekről az ő tanácsát, amennyiben azt megfogadták volna, őket meg is mentette volna.

A világ figyelmen kivül hagyta Isten tanácsát.

 

A „fösvénység szava“ --- Szerezz annyit amennyit csak tudsz ...

Money3.jpg (3389 bytes)

     Mig Istennek az üzenete az Egzházhoz ez volt :  “Állassátok a ti testeiteket élő áldozatul”  (Rom. 21:1) a világnak a következőket üzente : “Tartóztasd meg nyelvedet a gonosztól és a te ajkaidat, hogy ne szóljanak csalárdságot.  Hajolj el a gonosztól és cselekedjél jót, keresd a békeséget és kövesd azt”. (Zsolt. 34:14-15).

      Csak kevesen figyelték meg akár az egyik, akár a másik üzenetet.  Csak egy kicsiny sereg áldozta fel magát, és a mi a világot illeti, ugy ez kérkedik ugyan ama jelszóval, hogy “becsületesség a legjobb irányelv”, de általában ezt az elvet sohasem követi.  Inkább a fösvenység szavára hallgat : szerezz annyi vagyont tiszteletet és hatalmat, a mennyit csak tudsz.  Hogy mily módon szerzed, az nem határoz, és az sem aggasszon téged, hogy a te nyereséged által ki veszit. 

     Egy szóval az Ur ezen napjának a háboruságai nem jönnének és nem jöhetnének, ha az emberiség Isten törvényeinek az alaptételeit csak kevés is betartotta volna, mely törvény röviden összefoglalva igy hangzik : Szeresd a te Uradat [329] Istenedet teljes szivedből, szeresd felebarátodat, mint ten magadat.”  (Máté 22: 37-39).

     És mert az elromlott testi elme ellenkezik Isten eme törvényeivel és ennek természetes következményeképpen a nyomoruság fog jönni reájuk, a mint az aratás a vetés után.

love2f.jpg (3705 bytes)

Az ember önző, kő-szive egy hús szivvé fog változni.

     A testi, vagyis az elromlott elme messze állván attól, hogy felebarátját, mint önmagát szeresse, mindig önző és kapzsi volt.  Sokszor erőszak és gyilkosságra is vetemedett, hogy azt mi a másé, magának megszerezze.  Bárhogyan is nyilvánuljon az önzésnek elve, az mégis mindig ugyanaz marad és csakis körülmények, születés, nevelés által lesz irányitva. 

     Ez volt a dolgok folyása a világ minden korszakában és igy is fog az maradni mindaddig, mig a Messiásnak vas uralmának ereje által, nem hatalom, sem kapzsiság, hanem a szeretet fogja eldönteni mi a helyes, és az fogja azt végre hajtani mindaddig, mig mindenkinek meg lesz adva az alkalom, hogy az igazság és szeretet uralmának az előnyeit az önzéssel szemben megismerje, mig az embernek önző és megkövesült szive az igazság napfényének a sugarai alatt ismét azzá lesz, a minek Isten valaha elnevezte : “nagyon jóvá” egy hus szivvé  (Ezék. 36:26).

 

 

Hogyan változott át az Istenhez hasonló szeretet önzésre?

 

 

PKSustenance1.jpg (8404 bytes)

A fenntartás az élet fő céljává és érdekévé lett.

     Ha visszapillantunk, minden nehézség nélkül meg fogjuk látni, hogy mi módon ment végbe azon átváltozás, melynél az istenihez hasonló szeretet és jóság kemény önzéssé fajult el.  Az önzést előidéző viszonyok akkor keletkeztek, mikor az ember engedetlensége által elveszitette az isteni kegyelmet és ki lett üzve az ő paradicsomi otthonából, mely dusan gondoskodott minden szükségletéről.  

     Mikor elitélt szüleink a paradicsomból kivonultak és megkezdték az élet harcát, és arra törekedtek, hogy életük határát lehetőleg meghosszabbitsák, akkor mindjárt találkoztak tövisekkel, bogáncsokal és terméketlen földdel és az ezekkel való küzdelem idézte elé a fáradtságot és verejtéket, a hogy azt az Ur előre megjövendőlte volt. 

     Fokonkint a szellemi és erkölcsi tulajdonságok is a gyakorlat hiján el [330] korcsosultak, mig az alacsony tulajdonságok azoknak folytonos gyakorlata következtében teljesen kifejlődésükre jutottak.  Az önfentartás volt az életnek főcélja, és az ennek érdekében elhasznált munkaerő lett azon mérték, mely szerint a többi érdekeket is megbecsülték és eképen a gazdagság lett az embernek ura.

      Csodálkozhatunk-e azon, hogy az emberek ily körülmények között önzők, irigyek és kapzsiak lettek és hogy mindenki a legtöbb után törekedett ?  Először arra, a mi az életre és élvezetekre, mely mind a gazdagság által érhető el ? Csak a természetes hajlam az, melyet a Sátán saját javára használt ki.

A tudatlanság és babonaság fátyola most felemelve van.

 

Gazdagság sok gonoszt hoz és kevés áldást.

PKPalace1.jpg (7039 bytes)

     Az elmult korszakban különféle befolyások alatt, többek között  (tudatlanság, faji előitéletek, nemzeti büszkeség) a világnak gazdagsága általában egynehánynak—az uralkodók—kezeiben halmozódott fel, kiknek a nagy tömegek, mint nemzeti képviselőjüknek rabszolgai engedelmességet tanusitottak, sőt büszkék voltak ezeknek a nagy gazdaságára és náluk keresték érdekeiknek megvédését.  

     De a mint közeledik azon idő, melyben a Jehova eltökélte magát, hogy a világot a Messiás által megáldja, mindinkább fellebbent a tudatlanság és a babona fátyola az ujonnan feltalált segédeszközök és találmányok révén, mivel kapcsolatban a földi uralkodók hatalma mindinkáb gyengült, mig a nép fokról-fokra emelkedett, a világ gazdagsága már nincs kizárólag a királyok kezében, hanem főképpen a nép között.

     Bár a gazdagság sok bajnak az okozója, mégis áldást is hozhat :  a gazdagok jobb nevelésben részesülnek és ezáltal szellemileg felemelkednek a szegények fölött és igy többé kevésbbé összeköttetésbe jönnek az uralkodókkal.  Ennélfogva létezik egy főnemesség, mely mindkettőt—pénzt is, nevelést is—birja, ismét mely nagyravágyó törekvésében minden után kapkod, a mi a lehetőség határain belül van, hogy saját magukat minden áron előtérbe tolhassák.

PKStudent1.jpg (7433 bytes)

Ahogy az emberek az oktató lehetőségekkel élnek és ezeket felhasználják, gondolkodni kezdenek saját magukért.

     [331] De most, mikor a tudás és az ismeretek elterjedtek, mikor a nép is felhasználja a nevelés minden eszközeit, már a nép is kezd saját magáért gondolni : és a náluk sajátságos öntisztelet és önzés következtében—sarkalva kevés tudományuk által, a mi néha igen veszedelmes dolog, azt hiszik, hogy máris találtak utat és módot arra, hogy miképpen lehetne az egész emberiség helyzetét, különös tekintettel a magukéra, előmozditani, azon kisebbség élete árán, mely kisebbség kezében van a gazdagság. 

     Kétségkivül—igen sokan őszintén azt hiszik, hogy a gazdagságimádók ellentmondó érdekei (az egyik oldalon ők, a másikon a gazdagok) egész könnyen és igazságosan kiegyenlithetők, azt hiszik, hogy ha ők gazdagok volnának, akkor jóltevők és örömest készek volnának arra, hogy embertársaikat, mint önmagukat szeressék.  

     De ők is csak saját magukat ámitják, mert a jelenlegi álapotukban csak igen kevesen vannak eltelve ezen érzelemtől, és a ki a kis dolgokban nem hü (ezen világi javak használátában) azok nagy dolgoknál—ha gazdagok volnának, sem volnának hüek.  Mit valóban a körülmények is bizonyitanak, mert hisz a gazdagok közül azok a legkeményebb szivüek, azok a legönzőbbek, kik az élet alacsony sorából hirtelen jutottak gazdagságukhoz.

Hospital.jpg (12234 bytes)
Korházak

 

Library.jpg (4945 bytes)
Könyvtár

     Ellenkezőleg, a mig mi semmi esetre sem bocsáthatjuk meg a tehetetlen önzést, a kapzsiságot, hanem azt megróvjuk, másrészt csak jogos annak az elismerése, annak a helyeslése, hogy a betegek szegények és a segélynélküliek ellátása, menházak, kórházak, szegényházak, nyilvános könyvtárak, iskolák és más intézetek felállitása által, mely intézetek csakis a tömegek érdekeit szolgálják, főképpen az adókból és a gazdagok hozzájárulásai és ajándékai által létesitetnek. 

     Ezen intézmények rendesen csak a gazdagok könyörületességének köszönik létüket és oly intézmények, melyet sikeresen müködésbe hozni a szegény osztálynak sem ideje, sem kellő képessége, sem pedig érdeklődése nincs.

Egy növekedő ellenkezés létezett a gazdagság és a munka között.

 

Tőke Munka ellenébe

PKLaborers1.jpg (8453 bytes)

 

 

 

 

 

 

 

A tudás és szabadság nővekedése elégedetlenséget hoz.

 

     [332] Mind ezek dacára a jelenben mindinkább kiélesedik a birtokos osztály és a munkásnép közötti ellentétes viszony.  Mig a munkások elkeseredettsége nőttön nő, addig a birtokosoknál is mindig nő ama tudat, hogy csak a törvénynek erős keze tudja megvédeni azt, mit joguknak tekintenek.  

     Igy a gazdagok mindinkább a hatóságok köré gyülekeznek, mig a napibérükért dolgozó munkásosztály agyában megfogamzik azon gondolat, hogy a hatóságok és törvények csakis a gazdagok segitésére és a szegények elnyomására szolgálnak, ami őket egyenesen a communizmus (vagyonközösség) és anarkizmus karjaiba vetik, mert ettől várják érdekeiknek megvédését.  De ők elfelejtik azt, hogy a legrosszabb hatóság is, bármily költséggel járjon is az, még mindig jobb, mint semilyen.

     A Szentirás sok helyen mutatja, hogy ez lesz jelleme ama nyomoruságnak, melyek alatt a jelenlegi állami és társadalmi és vallási rendszerek el fognak pusztulni, hogy az emberiséget szellemi, erkölcsi és testi tökéletlensége miatt erre fogja vezetni a növekedő tudomány és a nagyob szabadság.  Megfelelő alkalommal hivatkozni is fogunk a Szentirás ezen helyeire, most azonban csak egy kis töredékére fordithatjuk figyelmünket. Egyenlőre ez is elég lesz.

     Az Ó-Testamentum igen sok jövendőléseinél, a melyekben Egyiptom, Babylon és Izrael oly nagy szerepet játszik, nemcsak egy betüszerinti, hanem egy másodlagos, egy szélesebb beteljesedése is volt szándékozva.  Igy pl. Babylon bukására vonatkozó jövendőlések tulzottaknak tünnének fel, ha nem tudnók, hogy van egy képleges és egy betüszerinti Babylon is.

      A Jelenések könyve oly jövendőléseket is tartalmaz, a melyek akkor lettek beirva, a mikor a betüszerinti Babylon már rég romokban hevert és igy természetesen csakis e képleges Babylonra értendők.  És ha mégis a próféták szavainak nagy hasonlatossága mutatja, hogy azon szavak kétségkivül a betüszerinti Babylonhoz voltak cimezve, de ekképpen mégis egy különös értelemben [333] csakis a képleges Babylont illetik. 

     Ezen szélesebb értelmü beteljesedésnél Egyiptom jelképezi a világot ; Babylon a névleges egyházakat, az ugynevezett “keresatyénséget” ; mig, a mint azt már kimutattuk, Izrael képezte az egész világot megigazult állapotában, a milyen csak lesz, “királyi papsága szent Levitai, hivő és istenimádó népével, kik mind az engesztelő áldozat révén igazultak meg és hozattak az Istennel való megbékülés állapotába. 

     Izraelnek lettek igérve ez áldások, Egyiptomnak a csapások, az erős Babylonnak pedig egy csodálatos, teljes és örökkétartó bukás”, valamint egy malomkő a tengerbe vetetik”, (Jel. 18:21) hogy soha többé fel ne emelkedjék, hanem fogva tartatik az  örök gyülöletében.

 Egypt.jpg (14193 bytes)
Egyiptom = Világ, amely csapásokat kell kapnia

Babylon2.jpg (61901 bytes)
Babilon =
Névleges Egyház, amely megdöntve és megsemmisitve lesz

ISTemple2.jpg (8529 bytes)
Israel =
Megigazult Világ, amely Istennel való kibékülési áldásokat kap

PKCries1.jpg (5485 bytes)

 

„Imé a ti mezőiteket learató mukások bére, amit ti elfogtatok, kiált. És az aratók kiáltásai eljutottak a Seregek Urának füleihez.” Jakab 5:4

 

     Már Jakab apostol is rámutatva ezen nyomoruságok napjára, azt mondja, hogy az a tőke és a munka közti ellentét kifolyása lesz.  Azt mondja :  “No immár ti gazdagok, sirjatok jajgatással, a ti reátok következendő nyomoruságaitokon.  A ti gazdagságaitok megrothattak, a ti ruháitokat a moly megette.  A ti aranyaitokat és ezüstötöket a rozsda megfogta és azoknak rozsdájuk teszen bizonyságot ti ellenetek, és megemészti a ti testeiteket, mint a tüz. 

     Kincseket gyüjtöttök magatoknak az utolsó napra.  Ime a munkásoknak bérek, kik a ti tartományaitokat megaratták, melyet csalárdsággal megtartottak, kiált ; és azoknak kiáltások, a kik arattak, a seregek urának fülébe bément”. (Jak. 5:1-4). 

     Még hozzá teszi, hogy ezen osztály hozzá volt szokva a fényüzéshez, mely fényüzést javarészt mások rovásán nyerték el, kik közül voltak igazak is és ezekből, mert nem fejtettek ki ellentállást, még az életet is kipréselték.  Majd arra inti az apostol az ő testvéreit, hogy bármi is történjék velük, ők csak türjenek és várják meg szabaditásukat az Ur által.

     A dolgok éppen ez a helyzete fejlődik ki most óriási léptekkel, és a világon azok, a kik ébredeznek, “az embereknek szivök elámulnak a félelem és azoknak várások [334] miatt, melyek a föld kerekségére következnek”.

       Mindenki tudja, hogy a mi időnk irányzata csakis alacsony bérre van terelve, kivéve, ha az árak munkásegyesülések vagy bérharc által mesterségesen fölemeltetnek ; és a tömegek jelenlegi hangulata után itélve, mindenki láthatja, hogy csakis rövid időnek a kérdése lesz az, hogy mikor lesz elérve a türhetésnek legalsóbb pontja, mely után biztosan bekövetkezik a lázadás, a zendülés.  


BreadLine.jpg (15941 bytes)
1930 sorba állás kenyérért NYC-ben


Unemployment.jpg (9696 bytes)
1931 4 Millió Munkanélküli


SoupLine.jpg (10542 bytes)
1933 sorba állás levesért

 

„Ezüstjöket az utcára vetik és aranyuk szenny lesz előttük; ezüstjök és aranyuk meg nem szabadithatja őket az Úr búsulásának napján; lelküket azzal jól nem lakatják, s hasukat meg nem tölthetik; mert csábitójuk volt az a vétekre.“ Ezékiel 7:19

     Ez nyugtalanitani fogja a tőkéseket. Ki lesz majd vonva a kereskedelem és az ipar rendes csatornáiból és fel lesz halmazva kincstárakba és biztonsági szekrényekbe, hogy ott a tulajdonosok, nagy boszuságára magát tétlensége és a megőrzési költségek révén felemészsze.  

    Ez ismét bukást és pénzügyi zavarokat fog okozni, mert manapság minden nagyobb üzlet főképpen hitel által van vezetve.  Mindezeknek természetes következménye az lesz, hogy százezrek, kik mindennapi kenyerükért béreikre vannak utalva, elesnek a munkától és betöltik a világot kóborlókkal és oly emberekkel, kiknek insége kigunyolja a törvényt. 

     És olyan lesz a világ sorsa, mint azt a próféta leirta, (Ezek. 7:10—19)  hogy a vevő nem fog örülni, sem az eladó szomorkodni, mert a harag jött  minden ő sokaságira és birtokuk biztonságban nem lesz.  Akkor minden kéz gyenge és tehetetlen lesz arra, hogy a nyomoruságot megszüntessék.  Az utcára fogják dobni az ezüstöt és aranyat.  Sem ezüstök, sem aranyuk nem lesz képes megmenteni őket az Isten haragjának napján.

wpe141.jpg (40776 bytes)
Jeruzsálem pusztitása – Kr.u. 70. Egy kép a keresztyénségre bekövetkezendő nyomorúságról

     Nem kell felednünk, hogy az utolsó negyven év is Izraelnek, mint nép létezésének, a háboruság, a boszuállás napja volt reájuk, mely nemzetiségük teljes bukásával végződött, mégis az ő nyomoruságuk napja, egy sokkal nagyobb, sokkal kiterjedtebb nyomoruságnak volt az árnyéka, az előképe, mely utól fogja érni a névleges keresztyénséget éppen ugy, mint elmult történelmünk mutatja azt a képleges kedvező korszakban, jelképezve az Evangyéliumi kort, hogy ezt a következőkben [335] határozott biztonsággal ki fogjuk mutatni. 

     Ekkor majd mindenki tisztán fogja látni, hogy miért kellett és voltak az Ur boszuállásának napjára vonatkozó jövendőlések többé-kevésbbé közvetlen Izraelnek vagy Jeruzsálemnek szánva, bár az összefüggés nyiltan  kimutatja, hogy a teljes beteljesülés alkalmával az egész emberiség benn lesz foglalva.

A baj minden osztályt belekever.

Czar.jpg (7431 bytes)
1917 Márciusában Oroszország Cárja 2. Nicolai lemond tronusáról.

Bolshevik3.jpg (24151 bytes)
1917 Novemberben a bolsévik forradalom

Bolshevik1.jpg (9885 bytes)

Bolshevik2.jpg (12498 bytes)

Bolshevik4.jpg (18643 bytes)

BerlinWall2.jpg (50094 bytes)
1989, November 10-én, a Berlini Fal, a kommunista elnyomás szimboluma, leesett.

Ceausescu.jpg (22291 bytes)
1989, December 25-én, a kommunista diktátor Nicolae Ceausescu kivégzése.

Minden Osztály Meg Lesz Büntetve

     Vegyünk egy másik prófétai bizonyitványt  (Sof. 1:7-9, 14-18) .  “Az Ur elkészitette az áldozatot, és elrendelte az ő hivatalos vendégit.  (Hasonlitsd össze Jelenések 19:17) és lészen az Ur áldozatjának napján, meglátogatom a fejedelmeket és a király fiait és mind azokat, kik idegen öltözetben öltöztek. 

     És meglátogatom mindazokat is, a ki tombol a más ember házának küszöbén az napon, és a kik megtöltik az ő uraiknak házukat erővel és csalárdsággal gyüjtött gazságokkal.  

     (Ez mutatja, hogy ezen háboruságok idejében nemcsak a gazdagság és hatalom fog megszünni, hanem, hogy még azok is, kik ez időben, mint mennyei dolgok eszközei szerepeltek, a jelenlegi rendszerek összetörésénél bőségesen lesznek megbüntetve hasonlóan igazságtalan cselekményeikért, mert a jövendő háboruságok erőt vesznek minden osztályokon, és nyomort hoznak az egész emberiségre.)

Közel vagyon az Urnak nagy napja, közel vagyon, mondom és igen siet. Az Ur napjának szava keserves, kiált azon a napon az erős férfiu. 

Haragnak napja az a nap, szorongatásnak és nyomoruságnak a napja, háboruságnak és pusztulásnak a napja, sötétségnek és homályosságnak a napja (bizonytalanság ugy a jelen, mint a jövendőbeli viszontagságokat illetőleg) ködnek és felhőnek a napja.

Trombitáknak és kiáltásoknak a napja, az erős városok ellen és magas tornyok ellen. (A 7-ik képleges trombita harsogni fog a viszontagságok egész napján, ezt különben Isten trombitájának is nevezik, mert szoros összefüggésben áll Jehova ezen napjának fejleményeivel), a magas tornyok itt az elbizakodott hatóságok nagyszájaskodásai és ellentmondásait [336] jelképezik). 

És megszorongatom az embereket és járnak, mint a vakok, csoportokban verődve össze és nem tudják mily iránt vegyenek, mert az Ur ellen vétkeztek.  És kiömöl az ő vérük, mint a por és az ő testük lészen, mint ganéj. 

Sem ezüstjök, sem aranyuk nem szabadithatja mge őket az Ur haragjának napján, (bár azelőtt a gazdagság minden kényelmet és fényüzést szerezhetett) mert az ő busulásának tüze emérszti meg az egész földet és hirtelenséggel való véget vet e földnek minden lakosaiban (a gazdagokban)”. 

     Ezen megsemmisülés igen sok gazdagot kétségkivül csak ugy fog érni, hogy megszünnek gazdagok lenni, bár mindegyik osztály közül igen sok élet is veszendőbe fog menni.

     Nem fogjuk követni a prófétákat mind ama részletekben, a melyekkel ezen nap viszontagságát leirják, mi csak röviden a prófétának a következő gondolatát fogjuk taglalni.  Hogy az Ur haragjának tüze emészti meg az egész földet. 

     Ugyanez a próféta vonatkozik ismét ezen tüzre, mikor ezt mondja : “annak okáért várjatok engem mind a napig, ezt mondja az Ur, melyen felkelek a prédálásra :  Mert az én végzésem ez, hogy egybegyüjtsem a népeket, hogy egybegyüjtsem az országokat, hogy kiöntsem azokra az én haragomat, az én haragomnak teljes busulását.  

     (A nemzetközi népmozgalom, a néptömegek egyesülése közös célok érdekében és a jelen hatalommal való közös ellentállás érdekében mindinkább nagyobbodik, ennek mintájára a birodalmak is saját biztonságuk céljából egyesülni fognak, ugy, hogy a háboruságok egyszerre fogják elérni az összes birodalmakat és ezek mind egyszerre fognak elbukni.)  

„Akkor változtatom majd a népek ajkát tisztává, hpgy mind segitségül hivják az Úr nevét, hogy egy akarattal szolgálják őt.“ Sofoniás 3:9

Bible10HandsA.jpg (2600 bytes)


Isten buzgalmának tüze jelképes, és nem egy betűszerinti tüz.

     “Mert az én haragomnak tüze miatt emésztetik meg az egész fold”. 

     “Mindazonáltal akkor (t. i. e birodalmak bukása után a mostani szocialis intézkedések megszüntekor) változtatom a népeknek ajakokat tisztává, hogy mindenek segitségül hivják az Urnak nevét, hogy szolgáljanak neki egyenlő akarattal”. (Sof. 3:8, 9).

     [337] Isten haragjának ez a tüze jelkép és pedig nagyon is jellemző jelkép, jelképezi a háboruságok és pusztulások jelképét, mely az egész földet el fogja emészteni. 

     Hogy ez nem betüszerinti tüz, mint azt némelyek hiszik, az kiviláglik abból, hogy még e “tüz” után is maradnak meg emeberek, “népek”, kik meg lesznek áldva. 

     Hogy ezen felmaradó emberek nem szentek, (a hogy azt némelyek gondolják) bizonysága az, hogy azoknak ajakukat át kell változtatni, hogy az urnak szolgálhassanak, holott a szentek ajkai már most meg vannak változtatva és már most is szolgálják az Urat. *

 

 

 

 

 

Más jelképek a Szent Irásban.

*  Ezt csak azért emlitjük fel, hogy bebizonyitsuk azon tanok helytelenségét miszerint ez a tüz, tényleges betüszerinti tüz volna, és hogy ezért a föld tényleg elolvadna.  

A kik tényleges tüzet hirdetnek, azt is állitják, hogy itt az emlitett “népek” (az emberek) azok a szentek, kik miután a föld már elolvadt és ismét lehült, vissza fognak térni a földre, házakat épitenek, szőlőket müvelnek s élvezik azok gyümölcsit stb. 

Ők a mostani létet csak tanulásnak, csak örökségre való előkészületnek képzelik, elfelejtik azonban azt, hogy ez az örökség, az ezer vagy több évig tartó levegő-tapasztalat után teljesen elveszne —a saját tanaik szerint. 

Ez nehéz egy tévedés, mely csak onnan származik, hogy Jézus az apostolok és a próféták homályos beszédeit, példabeszédeit, képleeit és képeit szószerint akarták értelmezni. 

Ugyanezen a tévedésben tovább haladva, ők még azt is állitják, hogy  ezen tüz után nem lesz se hegy, se tenger, mert nem látják, hogy ezek is, valamint a tüz is csak képlet.

Mtn6.jpg (3151 bytes)
Hegyek = Országok

     Az a szó, föld, a Szentirásban, ha képlegesen lesz használva, mindig csak a rendezett társadalmat jelenti, a hegyek a királyságokat jelképezik, a menny a hatalmat, a szellemi uralomnak hatalmát, a tenger pedig az elégedetlen, szüntelen nyughatatlan emberiség tömegjeit.  A tüz jelkápezi mindannak az elpusztitását, a mi el fog égni : konkoly, salak, föld  (társadalmi intézkedések stb.)   

     És ha a tüz jelképéhez még a ként gondoljuk, akkor ez csak megerősiti a pusztulás fogalmát, mert semmi sem öldöklőbb minden életre egyformán, mint a kéngőz.  Ezzel a gondolattal elménkben, [338] ha Péter apostol jelképi jövendőlésére forditunk ezen haragnapot, illetőleg azt találjuk, hogy teljes összhangban van a próféták előbbi bizonyitásaikkal.

Sky1.jpg (15638 bytes)

Menny = Szellemi Hatalmak

EarthGrn1.jpg (8339 bytes)

Föld = Társadalom

Sea2.jpg (6073 bytes)

Tengerek = Nyugtalan Emberi Tömegek

Fire.jpg (10661 bytes)

Tüz = Megsemmisités

Kénkő = Halálos Elpusztitás

Péter jelképes proféciája.

 

Flood.jpg (8363 bytes)

     Ő azt mondja :  “A világ is, mely akkor vala vizzel elboritván, elvesze, (nem a tényleges föld és a tényleges menny szünt itt meg, hanem csak azon idők rendje, mely létezett a vizözön előtt, mult el).  A mely föld pedig és a mely egek (a jelenlegi idők rendje) most vannak, ugyanazon Isten beszéde által eltétetvén, tartatnak tüzre.”

     Az a tény, hogy a vizözönnél a viz tényleges viz volt, igen sokat arra a föltevésre kényszeritett, hogy a jövendőbeli tüz is tényleges tüz kell, hogy legyen, de ez semmiesetre sem helyes következtetés.  Istnnek háza egyszer tényleges kövekből volt felépitve, de ez még nem akadályoza meg azt a tényt, hogy az Egyház, mely az igaz templom egy szellemi  (lelki épület, egy szent templom épül fel), nem pedig földi anyagból. 

     Noé bárkája is szintén tényleges volt és mégis Krisztust jelképezte és a benne rejlő erőt, melylyel az emberi társadalmat vissza fogja helyezni és rendezni.

„Világ amely vala“
 = 
Társadalmi rend az özönviz előtt.

Isten Temploma 

Igazi Egyház

Noé Árkája
=
Krisztus

Jelenlegi Mennyek és Föld
=
Jelenlegi Egyházi és Társadalmi Rend

Flood1.jpg (4137 bytes)

wpe762.jpg (3598 bytes)

Noah2A.jpg (3653 bytes)

SandSeaF.jpg (2141 bytes)

A jelképes mennyek és a föld a nagy nyomorúságban elmúlni fognak.

„De új eget és új földet várunk az Ő igérete szerint, amelyekben igazság lakozik.“ 2Péter 3:13

Earth1.jpg (8558 bytes)
“… a föld pedig mindörökké megmarad.” Prédikátor 1:4

Peter.jpg (15486 bytes)
Péter Apostol

John.jpg (16054 bytes)
János Apostol

Paul.jpg (16151 bytes)
Pál Apostol

 

Malakiás Próféta jelképei

FireBlk.jpg (3066 bytes)

“Eljön pedig, mint a lopó éjszakán  (észrevétlenül) az Urnak ama napja, melyen az egek nagy csikorgással elmulnak  (a levegőégnek jelenlegi hatalmasságai, kiknek vezére vagy fejedelme a Sátán) az éltető állatok pedig hévség miatt megolvadnak, e föld is (társadalmi rend)  és rajta való alkotványok  (gőg, rangkülömbség, főnemesség, királyi méltóságok) megégnek. 

“Az egek megégvén, elolvadnak és az éltető állatok is hévség miatt megolvadnak, uj eget pedig  (uj szellemi hatalmat—Krisztus királyságát) és uj földet várunk az ő igérete szerint—(egy uj társadalmat uj alapon—a szeretet és igazságosság alapján és nem pedig az elnyomatás hatalmának alapján).  (2. Pet. 3:6, 7, 10-13.)

    Nem szabad elfelejtenünk azt, hogy az apostolok közül némelyek próféták is voltak, mindenek előtt Péter, János és Pál.  És mig ők, mint apostolok Isten eszközei voltak korábbi próféták jövendőléseinek a [339] megmagyarázásában, ők Isten által mint próféták is alkalmaztattak, hogy jövendőbeli dolgokat jövendőljenek, melyek teljesülésük idejében, a hitház népének eledelül fog szolgálni, mely eledel kiosztására Isten a neki tetsző időben alkalmatos szolgát vagy magyarázót küld.  (Hasonlitsd össze Máté 24:45, 46). 

    Mint próféták az apostolok oly dolgokat jegyeztek fel, melyek előttük még nem voltak teljesen érthető, ép ugy, mint volt az O-Testamentum prófétáival  (1. Pét. 1:12, 13),  bár mintkettőjük szavai különös gonddal vezettettek és ezáltal oly gondolat mélzséget nyertek el, a melyről a profétáknak fogalmuk sem volt akkor. 

    Igy az Egyházat a hit háznépét tényleg mindig csak maga az Isten vezette és táplálta bárkilett légyen is az ő szócsöve.  Ennek megismerése csak mindig nagyobbodó bizalomra fog vezetni Isten igéje iránt, bármily tökéletlenek legyenek is némely szóvivői.  

    Malakiás próféta is (4:1) az Ur napjáról hasonló értelemben nyilatkozik.  Ezeket mondja:  “Mert ime eljő a nap, mint az égő kemence és megemésztetnek minden kevély és minden álnokságok cselekvői, mint pozdorja, és megégeti őket a jövendő nap annyira, hogy sem gyökerek, sem ágak ne amradjon.”  

    A gőg és mindama okozatok, melyekből ujra is nagyravágyás vagy elnyomatás származhatna, teljesen fel lesznek emésztve az Ur napjának nyomoruságaiban és az ezt követő febyelem a Millenniuim korban, mely fegyelemnek utolsója a Jelenések 20. 9. versében le van irva.

Gőg és elnyomatás teljesen fel lesznek emésztve.

     De mig a büszkeség vagy dölyf teljesen ki lesz gyomlálva és az istentelenek vagy gőgösek teljesen meg lesznek semmisitve, ebből még mindig nem köevtkezik az, hogy ezeknek javulására ne lenne remény. 

    Hála Istennek nem, mert mig égni fog Isten haragjának jogos tüze, a biró alkalmat fog adni arra, hogy nemelyek ki lesznek szabaditva a megemésztő tüzből (Jud. 23.) és csakis azok fognak gőgjükkel együtt tönkre menni, kik e segélyt nem fogadják el, mert náluk e gőg már jellemük kifolyása és ők vonakodnak megjavulni.

 

 

 

TabAltar1.jpg (8735 bytes)

     [340] Ugyanez a próféta e napnak még egy másik leirását is adja (Mal. 3:1-4), a melyben ismet a tüznek képében megmutatja, hogy mitképpen lesznek az Urnak gyeremekei tisztulva és megáldva, a mennyiben csak a tévedés salakjai lesznek megsemmisitve : “Ime én elküldöm az én angyalomat és megtisztitja az utat én előttem, azt mondja a seregeknek ura.

    És kicsoda szenvedheti el az ő eljövetelének napjat ?  És kicsoda maradhat meg (állja meg a próbát)  az ő megjelenésekor ? 

    Mert ő olyan, mint a tisztitótüz . . . Miképpen ül az ezüstnek tisztitója, ugy megtisztitja a Lévi fiait  (a hivőknek jelképe, kik közül a kriályi papság a legfőbb) és megfrisseli őket, mint az aranyat és ezüstöt és az urnak áldoznak, igazságnak áldozatával”.

Jelképes tüz minden tévedést teljesen megsemmisitteni fog.

 

 

Arany, Ezüst és értékes Kövek az isteni Igazságot jelképezik és a megfelelő jellemet.

GemGold.jpg (8860 bytes)
GemRuby.jpg (2894 bytes)
GemBlu.jpg (3446 bytes)
GemOrg.jpg (5045 bytes)
GemGrn.jpg (6010 bytes)
GemPurp.jpg (5350 bytes)
GemDia.jpg (3812 bytes)

     Pál ugyanerre a tüzre és a hiveknek ugyanerre a tisztitási munkájára hivatkozik  (1. Kor. 3:12-15)  és pedig oly módon, hogy most már többé kétséget nem szenvedhet az, hogy a tüz csak jelkép, mely minden tévedést el fog pusztitani és hogy ekképpen hatással lesz a hivők megtisztulására is. 

    Azután ő kijelenti, hogy csakis azokra vonatkozik, kik hitüket az egyedüli elfogadható alapra, Jézus Krisztusra épitették.  

    Ezeket mondja :  “Hogy ha valaki épit e fundamentumra aranyat, ezüstöt, drágaköveket  (Isteni igazságok és azon értékü jellemek)  fát, szénát, pozdorját  (átvett tévtanok és azon értékü jellem) mindeneknek munkája nyilván lészen, mert a nap megmutatja, mert a tüz által megjelentetik s mindeneknek munkája minémü légyen tüz megpróbálja  (2. Pet. 1:5-11) “még a legelfogultabb is el fogja ismerni, hogy azon tüz, mely kipróbálja a lelki dolgokat, nem lehet tényleges tüz, ellenben, hogy a tüz nagyon is találós jelkép arra, hogy az állapotok teljes elpusztitását jelezze, mely állapotok itt mint fa, pozdorja és széna szerepel. 

    Ez a tüz képtelen arra, hogy a hitnek és jelemnek igaz épületét megsemmisitse, mely arany, ezüst és drágaköveken épül fel, mely Krisztus váltságdij áldozatának szikláján alapszik.

     [341] Az apostol ezt is megmagyarázza, mondván :  “Ha megmarad valakinek a munkája, a mit erre  (Krisztusra) épitett, akkor el is fogja nyerni a jutalmat”.  (Jutalma azonos arányban lesz az épités alkalmával tanusitott hüségével, ha az igaz jellem kifejlődéséhez használja az igazságot—ha magára veszi Istennek teljes fegyverét.) 

    “De a kinek munkája megég, kárt vall  (hütlensége miatt el fogja vesziteni a jutalmat), de maga megtartatik, de ugy mint tüz által—megperzseltetik.  A ki Krisztus váltságdijának sziklaalapjára épitett, az biztos, mert senki, a ki az ő igazságában bizakodik, nem lesz elvetve. 

    Csakis azok, kik őt és munkáját tudva és akarva vetik meg, már annak bár teljes és tiszta tudatára ébredtek azok, a második halál veszélyében vannak  (Zsid. 6:4-8, 10:26-31.)

A vihar a nyomorúságot jelképezi az Úr Napjának ideje alatt.

SkyStorm4.jpg (4875 bytes)
SkyStorm5.jpg (12579 bytes)SkyStorm6.jpg (25061 bytes)
SkyStorm7A.jpg (2681 bytes)

     De még máskép is van képlegesen magyarázva Istennek eme napja.  Az apostol mutatja (Zsid. 12:26-29), hogy a Sinai hegyen kötött szövetségi törvény előképe amaz Uj szövetségnek, mely a világgal a Millenniumi kor kezdetén köttetik, vagyis Krisztus királyságának a hatalmakor. 

    Azt mondja, hogy Isten, kinek szava akkor megrázkódtatta a szószerinti földet, most pedig hirdeti, azt mondván :  Még egyszer utoljára én megmozditom nemcsak a földet, hanem az eget is. 

    Ezt megmagyarázva az apostol, még hozzá teszi :  “Hogy pedig ezt mondja : Még egyszer  (végleg, azaz utoljára) jelenti az álhatatlan dolognak, tudnillik a teremtetteknek  (hamisaknak, nem az igazságon épült dolgok) elvételeket, hogy megmaradjanak, amelyek állhatatosak  (csakis igazságos dolgok).

    Annakokáért a mozdithatatlan országot felvévén, tartsuk meg a kegyelmet, melynek általa ugy szolgáljunk Istennek, hogy neki kedvesek is legyünk, félelemmel és tisztelettel.  Mert (mint irva vagyon) a mi Istenünk megemésztő tüz.

     A mint látjuk, az apostol itt a zivatart használja, hogy jelképezze az Ur napjának eme nyomoruságait, melyekre ő és mások is rendesen a tüznek jelképe alatt vonatkoznak.  Ugyanazon események vannak itt megirva, melyek a tüznek jelképe alatt is szerepelnek : különösen [342] minden hamisságnak megsemmisitését, az Isteni terv jelleme és igéje tévedését, valamint e világnak ugy társadalmi, mint polgári ügyei tévedését. 

    És csakugyan jótétemény lesz mindnyájunkra nézve, ha megszabadulunk ezen koholt vagy gyártott dolgoktól, melyek nagyrészt csakis az embernek saját elromlott hajlamai révén és a Sátánnak, az igazság esküdt ellenségének ravaszsága és furfangja következtében ragadtak rá az emberre ; de sokba fog kerülni mindenkinek majd az, hogy ezektől megszabaduljon.  

    Hatalmas, forró tüz lesz az, rettenetes szélvész, a nyomoruság sötét éjszakája előzi meg az igazságosság országát, mely soha meg nem mozditható dicsőséges lesz, az az ezer évi nap, melyen az Igazságosság napja ragyogó pompában és hatalomban fog fényleni csak áldást és gyógyulást fog hozni a szenvedő és haldokló, de megváltott világra.  Hasonlitsd össze : Mal. 4:2 és Máté 13:43.

SkyStorm8.jpg (5131 bytes)

A nyomoruságnak sötét éjszakája megelözni fogja az igazságosság országának fényességét.

David Zsoltáriró élénken irja le ezt a Nyomoruság Napját.

„Isten a mi oltalmunk és erősségünk! Igen bizonyos segitség a nyomorúságban.
Mtn7.jpg (5232 bytes)
Azért nem félünk, ha elváltoznék is a füld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe:

Sea3.jpg (6339 bytes)
Zughatnak, tajtékozhatnak hullámai;
Mtn8.jpg (6583 bytes)
Hegyek rendülhetnek meg háborgásától. Szela.” Zsolt. 46:2-4

     Dávid, a próféta, kinek Zsoltárai által az Isten annyit jövendőlt nekünk Krisztus első földre jövetelét illetőleg, élénk leirását adja nekünk annak a napnak a viszontagságairól is, mely napon meg lesz alapitva az Ő dicsőséges uralma ; és ő is a tüzet, zivatart, sötétséget használja felváltva képlet gyanánt.

    Igy mondja példának okáért  (Zsolt 50:3)  “Eljő a mi Istenünk és nem hallgat :  megemésztő tüz vagyon ő előtte és ő környüle erős forgó szél. 

    Másutt ismét  (Zsolt. 97:2-6 : “Felhő és homályosság vagyon ő körülette, igazság és itélet az ő székinek erőssége”.  

    “Tüz jár ő előtte, és köröskörül megégeti az ő ellenségeit. Fénylenek az ő villámlásai e világon, látja és megretten a föld.  A hegyek mint a viasy megolvadnak az Ur előtt, az egész föld urának szine előtt.  Hirdetik az  (uj) egek  (azután)  az ő igazságat, és meglátják minden népek az ő dicsőségét”. 

    És ismét (Zsolt. 110:2-6) :  “Uralkodjál a te ellenségidnek közepette. . . Az Ur lészen néked jobb kezed felől ;  az ő haragjának napján megrontja a királyokat.  Itéletet tészen a pogányok között, megtölt sok helyeket  (mindent) [343] holttestekkel ;  sokaknak megrontja fejeket  (az uralkodókat) e földön”.

    És még  (Zsolt. 46:2-6) :  “Az Isten a mi oltalmunk . . . ezokáért nem félünk, ha a föld  (társadalom) megindulna is, és ha szintén a hegyek  (királyságok)  a tenger közepibe bemerülnének is  (ha a felizgatott tömegek elnyelnek.) 

    Még ha zugnak és felmelkednek is az ő vizei, és, ha annak háborgása miatt a hegyek leomolnának is . . . megsegiti Isten őtet  (a menyasszonyt, a hü kicsiny seregét) hajnal felé”.  (a Millenium hajinalkor). 

    És ismét ugyanabban a Zsoltárban, vers 6-12, ugyanez a történet egy másik képletben is lesz előadva :  

    “A pogányok felrohantak, az országok megindultak, de mihelyt ő szót ada ottan, megcsendesedék a föld.  A Seregeknek Ura (azonban) velünk vagyon, a Jákobnak Istene a mi várunk”. 

    Majd mikor a viszontagságos idők, most már elmult müködését szemléli, hozzá teszi : 

    “Jöjjetek és lássátok meg az Urnak cselekedeteit, mely nagy pusztaságokat szerzett a földön ! . . . Szünjetek meg (ne haladjatok ismét a bün utján) és ismérjétek meg (ébredjetek annak tudatára), hogy én vagyok az Isten !  ki felmagasztaltatom a népek között, és felmagasztaltatom az egész földön”. 

    Az “uj föld vagyis a társadalomnak uj rendje Istent és az ő törvényeit fogja dicsőiteni.

A Jelenések Könyve egy jelképes profécia.

Rev19A.jpg (5021 bytes)
Kétélű Kard a Szájából

Rev19B.jpg (19994 bytes)
A Föld Királyai háborut indittanak.

Rev19C.jpg (18599 bytes)
A Fenevad bedobva a tüzes tóba.

     Egy ujabbi bizonyitékát annak, hogy az Ur napja a nyomoruságnak egy nagy napja lesz, mely megfogja semmisiteni a rosszat minden formájában (de hogy a föld nem fog tényleg elégni) látjuk a Bibliának legutolsó képleges jövendőlésében. 

     Vonatkozva azon időre, a mikor az Ur magához veszi nagy hatalmát és uralkodni fog, az ekkor keletkezett vihart és tüzet, a következőképpen irja le : 

     “És megbusultak a nemzetek, és eljött a Te haragod”  (Jel. 11:17, 18). 

     Majd ismét : “És az ő szájából származik vala kétélü fegyver, hogy azzal verné a nemzeteket :  mert ő birja azokat vasvesszővel :  és ő az, aki nyomja a mindenható Isten haragjának és busulása borának a saitóját . . . És látám, hogy ama fenevad [344] (képleges) és a földnek királyai és azoknak seregeik egybegyültek, hogy viaskodjanak az ellen, a ki a lovon ül vala, és az ő serege ellen.  És megfogattaték e fenevad és ő véle együtt ama hamis próféta . . . és vettetének elevenen ők ketten a kénkővel égő tüzes tóba.”  Jel. 19:15, 19, 20.


A jelképek sokfélessége segit bennünket, hogy értékeljük az Úr Napjának különbözö vonásait.

     Itt nem térhetünk el annyira,  hogy ezeket a képeket a “fenevad”, a “hamis prófétát, a “képet”, a “tüzes tavat”, a “lovat” s . . tb megvizsgáljuk.  Ezt az olvasó a következő kötetben fogja találni.  

     Most csak arra akarjuk figyelmeztetni az olvasót, hogy ez a nagy képleges viaskodás, valamint a föld borának a sajtolása  (itt, mint a jelen korszak vége és a Milleniumi idő kezdete körülirva)  (Jel. 20:1-3)  ugyanazon nagy és szomoru eseményeket tárgyaló más képletek, mint a hogy más helyeken azt tüz, vihar stb. alakjában magyarázzák.  

     A viaskodás és a sajtolás képleténél figyeld meg, mily feltünő összhangzásban van Joel 2:9-16 és Ézsaiás 13:1-11, mely helyek ugyanezen eseményeket magyarázzák ugyanezekkel a képletekkel, mely képek változatossága elősegit bennünket abban, hogy az Urnak eme nagy és nevezetes napjának minden vonását megértsük.

Büszkeség egy oldalon – Tudatlanság és vakbúzgóság másik oldalon.

Armageddon.jpg (8292 bytes)

 

A JELEN HALYZET.

     Itt hagyjuk most az Ur napjára vonatkozó jövendőléseket, hogy annál behatóbban jelezhessük, a jelen helyzetet, a jelen viszonyokat, a mint azok a jövendő harcra való tekintettel kialakulnak, egy oly harcra, mely ha elérte a tetőpontját, szükségképpen is igen rövid lesz, mert ellenesetben az egész emberiség mgsemmisülését vonná maga után. 

     Azon két ellenfél mely e harcban egymással szemben fog állani, már tisztán kivehető.  A birtok, a fenhéjázás és gőg áll az egyik oldalon, mig a másikon van a szegénység, tudatlanság, vakbuzgalom és az igazságtalanság iránt érzett éles értelem.  Mindkettő önző szándékok által sarkalva, most szervezi hadseregét az egész müvelt [345] világban.  

Mi, a kiknek szemei az igazság által meg vannak kenve, bárhová tekintünk is, mindenütt észre fogjuk venni, hogy a tenger hullámai máris zugnak, habzanak és neki ütődnek a hegyeknek, a mint az azon anarkisták és mindazon elégedetlenekben nyilvánul, kiknek száma folyton nő.  

     Azt is észrevesszük már, hogy e két ellenfél közti küzdelem óriási léptekkel halad azon a próféta által megjövendőlt pont felé, mikor a föld (a társadalom) tüzben áll és annak elemei közösen szitott tüz által megolvadnak és egymást megemésztik.

PKPoverty1.jpg (12606 bytes)

A két rivális párt – gazdagok és szegények.

A gazdagok egy jogot éreznek arra, hogy fáradozásaik gyümölcsét élvezhessék.

    Természetes dolog, hogy nehéz az embereknek—bármelyik oldalon álljanak is e harcban—hogy saját érdekeiknek, szokásaiknak és nevelésüknek ellentmondó nézetet valljanak.

       A gazdagok meg vannak arról győződve, hogy ők többet is követelhetnek e világ javaiból, mint az aránylogos részt, hogy joguk van arra, hogy a munkát és minden kényelmet oly olcsón, a mint csak lehetséges, megvásárolják, hogy joguk van fáradozásuk gyümölcseihez, valamint arra, hogy gondolkozási képességüket értékeljék, miáltal üzleteiket oly módon vezetik, hogy ez hasznot hajtson, hogy felhalmozódott birtokuk növekedjék, a nélkül, hogy megkellene kérdeznök, hogy a körülmények erejénél fogva ki van kényszeritve arra, hogy kevesebb kényelemmel megelégedjék, vagy hogy életét még a legszükségesebbtől is megfosztva tengesse. 

     Ők ugy okoskodnak : Elkerülhetetlen, az ellátás és a követelés törvénye kell, hogy érvényesüljön, gazdag és szegény mindig volt a világon, és ha reggel a birtok egyenlően volna is szétosztva, még az éjbeálta előtt is már némelyek tékozlás vagy figyelmetlenség következtében ismét szegények volnának, mig mások, az okosabbak, az óvatosak ismét csak meggazdagodnának.  

     De még ezen kivül—igy érvelnek ők—fel lehet-e tételezni egy emberről, kinek nagyobb az észbeli ereje, hogy magára veszi nagy vesztességek kockázatát, ezernyi népet alkalmazni, ha nyereségre vagy bármi elönyre nincs reménye ?

PKArtisan1.jpg (8001 bytes)

Kézmüves és a munkás

 

Mindenkinek kellene, hogy mások számára hasznára váljék.

 

A munka ép úgy mint a tőke hasznot huztak a tudomány és a felfedezések nővekedéséből.

 

     A kézmüves és munkás ellenben igy okoskodik: [346] Betátjuk, igaz, hogy a munkásnak manapság vannak oly előnyei is, melyekkel az előbbi időkben nem birt, hogy jobban meg van fizetve és ennélfogva több kényelmet is szerezhet.  De ehhez joga van, mely jogától hosszu időn át némi mértékben meg volt fosztva, és ekképpen csak sajátságosan részesül a jelen idő növekvő tudományában, találmányaiban, felfedezéseiben stb.  

     Mi a munkát tisztességes foglalkozásnak tartjuk, mely ha neveléssel, tisztességgel és elvhüséggel jár karöltve, épp oly tisztességes, mint bármily más hivatás és ugyanazon jogokra méltó.  Sőt ellenkezőleg, mi a tétlenséget szégyennek tartjuk, bármily legyen is az ember tehetsége vagy foglalkozása az életben.  Mindenkinek kellene, hogy hasznára váljék a többieknek, hogy ezáltal tiszteletben és megbecsülésben reszesüljön.  

     De bár mi elismerjük helyzetünk javulását és haladásunkat, a mi müveltséget és a társadalmi és pénzügyi helyzetünket illeti, mi elismerjük azt is, hogy ezt inkább a viszonyoknak és nem az emberek akaratának, sem a munkások, sem pedig a munkaadók akaratának köszönhető.  Látjuk, hogy helyzetünk, sőt minden ember javulása csakis az utolsó 5O év feltalálásainak és a müveltség stb. előrehaladásának a munkája. 

     Ez mind oly gyors egymásutánban következett be, hogy ugy a munkás, mint a tőke az áradás munkája által felemeltetett és igy magasabb szinvonalra vitetett.  Ha kilátásunk volna arra, hogy ezen jólétnek az árja még mindig emelkedőben lesz és hogy mindnyájunk javára fog szolgálni, akkor meg lehetnénk elégedve ; de minthogy látjuk, hogy ez nem áll be, azért vagyunk mi aggasztva és nyugtalanitva.  

     Látjuk, hogy a viz árja ismét meg kezd fordulni és ha általa sokan fel is emeltettek a gazdagságra, és most már a kényelem partján szilárdan biztositva vannak a pazar fényben és bőségben, ezekkel szemben az emberiség nagy többsége nincs ekképp megnyugodva, nincs biztonságban, de inkább veszélyben, mert félő, hogy ä jelenlegi dagadó apály árja ismét lesodorhatja, mint a hogy volt, vagy lejebb.

      Innen van az, [347] hogy mi utasitva vagyunk arra, hogy oly valamit ragadjunk meg, mely a mi jelenlegi helyzetünket és jövendőbeli előrehaladásunkat biztositja, még mielőtt késő volna.

 

 

 

A munka megszervezése.

 

PKSpinners.jpg (60757 bytes)

     Hogy ez ügyünket más szavakban is előadjuk : mi (kézmüvesek és munkások) látjuk, hogy ha az emberiség nagyjában részt vett is a mi napjaink áldásaiban, mégis azok, kik nagyobb üzleti tehetségük vagy örökösödes, vagy pedig (némelyeknél) csalás és becstelenség révén százezreknek és millióknak birtokosai lettek, nemcsak hogy ezen vagyonnak az előnyeit élvezik, hanem még az uj felfedezések, az uj gépek stb. révén abban a helyzetben is vannak, hogy gazdagságuk növekedését egyenes arányban hozhatják a bérmunkások béreinek a kisebbedésével.  

     Mi átlátjuk, hogy az ellátás és a követelés szivtelen törvénye bennünket felemésztene, ha a mindinkább növekedő kézmüvesek oltalmára nem történnének lépések a monopol növekedő hatalma ellenében, melyet még a munkát megtakaritó gépek is elősegitik.  Mi nem annyira a jelen helyzetünk orvoslása miatt szervezkedünk, hanem inkább azért, hogy az arra fenyegető veszélyt elháritsuk. 

     Természetes szaporulat és (itt Amerikában) bevándorlás által számunk mindig növekedik és majdnem minden egyes nap uj meg uj munkáttakaritó gépezeteket lát.  Naponta nő a munkátkeresők száma és fogy a munka kinálata.  Az ellátás és a követelés természetes követelménye tehát csakhamar ugyanarra az álláspontra hozza a munkást, a melyiken volt egy évszazaddal ezelőtt, miáltal a jelennek összes előnyei ismét csak a tőke kezében maradnának meg. 

     Ez az, a mit mi el akarunk háritani.  A kik tovább is tudnak gondolkodni, azok már régebben megfigyelik, hogy igen sok, a mi tulajdonképpen áldást kellene hogy hozzon, csak kárára lesz az emberiségnek, ha bölcs és megfelelő törvények által nem lesz a kellő irányba terelve, de azon gyorsaság, a meylyel egyik találmány követte a másikat, és az ebből eredő nagy munkakeresletet csakis ezen munkátmegtakaritó gépek [348] előállitásá idézte elő, teljesen elvakitotta az emberek érzéki szemét s igy a helyett, hogy a gépezetek a világ közjavára dolgoznának, teljes gőzzel rohan a ködös tengerre, azaz az összes értékek, bérek, tulajdon, hitel (adósság) mesterségesen fel vannak fujva annyira, hogy az elmaradhatatlan visszahatás már a jelenben is mindinkább mutatkozik.

Egyik felfedezés nagyon gyorsan követte a másikat.

     Az utolsó néhány esztendőben oly földmüvelési szerszámok készittettek, melyek által egy ember ugyanannyi munkát képes végezni, mint azelőtt öt.  Ennek kettős a hatása.  Először háromszor annyi hold föld müvelhető meg.  Ezen öt munkás közül kettő arra lesz kényszeritve, hogy más foglalkozás után nézzen. 

     Másodszor az a három gépek segélyével ugyanannyi munkát tud végezni, mint gépek nélkül tizenöt munkás.  Hasonló vagy még nagyobb felfordulást látunk más munkaágaknál is, pl. a vas- és acélkészitésnél.  Fejlődése oly hatalmas, hogy az alkalmazottak száma még annak dacára is óriási mértékben növekedett, hogy most egy ember a gépek segélyével ugyanannyi munkát tud előállitani, mint ezelőtt tizenkettő.  

     Egy dolog fog abból biztosan következni : Rövidesen az üzemek termőképessége felül fogja mulni a szükségletet, a szükséglet maga azonban ahelyett, hogy növekedne, mind inkább csökkenni fog, hisz a világ nemsokára teljesen el lesz látva vasutakkal és a javitások bizony a most létező gyárak fele által is eszközölhetők.

A kinálat tulhladja az igényt.

PKDrillBits1.jpg (18505 bytes)

A gépezetek képessé tesznek egy embert, hogy több munkát végezzen el, mint ezelött több ember végzett együttesen.

    Igy aztán azon különös állapottal állunk szemben, hogy tultermelés áll be, mely időközönkint nemcsak a tőkét, de a munkát is tétlenségre kárhoztatja, miáltal azok is meg vannak fosztva amunkától, kik, ha meg volna a munkabérük, ugy élelmi, mint élvezeti cikkeket szereznének be, miáltal a tultermelés legalább némileg ellensulyozható volna.  

     A jelen kor, mely még mindig a tultermelés és a munkanélküliség felé vitorlázik, sürgős gyógyszerre van utalva, mely után a társadalom orvosai kutatnak ugyan, melyet azonban a beteg bevenni nem akar.

     [349] Mig mi tehát egyrészt elismerjük—igy folytatja a bérmunkás—hogy a mint az ellátás felülmulja a keresletet, a tőke és a gépeknek a nyeresége a versengés következtében nagyon is meglesz nyirbálva, és hogy a világ gazdagjai nyereségük ezen csökkenése által nagyon is meg vannak ijesztve, sőt néha tényleg veszteséget is szenvednek, mégis másrészt azt is hisszük, hogy azon osztály, mely az igazságtalan “kiterjeszkedés” által a legtöbbet nyerte, a visszahatás következtében legtöbbet veszitsen is, nem pedig a munkásnép.  

     E végre és ez okok miatt, hogy ezt elérhessék a munkások, a következő célokra törekszenek—ha lehetséges a törvényhozás utján, oly államokban pedig, a hol bármely oknál fogva a tömegek követeléseit és érdekeit nem hallgatják meg, vagy nem igyekeznek elősegiteni, erőszakkal is.

Tultermelés és munkanélküliség

     Inditványozták, hogy a munkaidő, a követelt munka nehézségéhez vagy ügyességéhez arányitva, megröviditessék a munkabér leszállitása nélkül, miáltal, nemcsak hogy nagyobb számu munkások alkalmaztatnának, hanem egyszersmind a tultermelés is megszünne, mert annyival több ember lesz képes az életszükségleteit bevásárolni.  

     Inditványozták, hogy a pénznek a kamatlábát leszállitsák, hogy ezáltal a kölcsönadónak engedékenységét erőszakoljak ki a kölcsönvevővel, vagyis a szegényebb osztálylyal szemben, vagy pedig tétlenségre kárhoztatja a tőkét. 

„Boom“ és infláció – visszahats és gazdasági pangás

     Inditványozzák, hogy a vasutak vagy a nép tulajdonát képezzék és üzemét a nép szolgái tartsák fenn, vagy pedig maga a törvényhozás korlátolja meg a jelen vasuttulajdonosok előjogait, árköveteléseit stb., hogy ezáltal inkább a népnek szolgáljanak.  

     A hogy most áll a dolog, a vasutak, melyek az értékek mesterséges felfujásának ideje alatt épittettek, a helyett, hogy az általános értékcsökkenéssel lépést haladva, megnyirbálták volna tőkéjüket, már amugy is nagy részvénytőkéjüket kétszer vagy háromszor megsokszorositották (a mit rendesen a részvények megvizesedésének neveznek) a nélkül, hogy bármi tényleges értéket csatoltak volna is [350] hozzá. 

     Innen van az, hogy a nagy vasuti szervezetek kamatot és osztalékot fizetnek oly részvények és adósságok után, melyek átlag négyszer oly nagyok, mint a mibe ezen vasutak uj felépitése kerülne.  A következmény természetesen az, hogy a nép szenved alatta. 

Munka

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A nagy vasuti szervezetek

 

 

 

 

 

 

 

Farmers.jpg (25192 bytes)

    A földmivelőknek nagy szállitási dijakat kell fizetniök és sokszor előnyösebbnek tartják gabonájukat tüzelőanyagnak felhasználni, és ekképp az élelem ára a fogyasztóra nézve nagy, a nélkül, hogy ebből a földmivelő látná a hasznot. 

     Inditványozták, hogy oly módon segitenek a bajon, hogy a vasutak részvényeseinek csak a tényleges érték négy százalékát és nem a felfujt érték nyolc százalékát fizessék, a mennyiben minden versengést ugynevezett betétek által (az egy szakmában való összes érdekeltek és azok tőkéjenek egyesitését) meghiusitsák.

     Mi nagyon is jól tudjuk—mondja a kézmüves—hogy a tőke nyereségének ilyképp való leszállitása azoknak a szemében, kik ily részvényekkel birnak, rettenetesnek fog látszani, és ugy fogják tekinteni, mintha a fogukat huznák, és ugy fogják érezni, hogy ez nem más, mint a nép által adott engedély  (franchise) folytán szerezett jogaik (?) hogy belőlük egy szinleges alaponi becslés által nagy mennyiségü hasznot préseljenek ki, fájdalmasan meg van bántva, és hogy ők természetesen ellen fognak szegülni minden ilyen kisérletnek, a hogy csak tehetségükben lesz. 

PKTrain1.jpg (11303 bytes)

     De mi azt gondoljuk, hogy nekik inkább hálásoknak kell lennie az iránt, hogy a nép oly engedékeny és nem követeli vissza az ekképp elnyert milliónyi dollárokat.  Azt hisszük, hogy eljött már annak az ideje, mikor a népnek tömegjei is kell, hogy jobban részesedjenek a jelen idő áldásaiban és hogy ezt el lehessen érni, oly törvények hozassanak, melyek által mindazon testületek megszorittassanak és a törvény által kényszeritsenek a népnek tisztességes árért szolgálni, mely testületek a nép által adományozott tőke és hatalom révén hizlaltattak. 

     A gondviselés áldásai másképpen nem biztosithatók a nép számára.  Hisz mindennap [351] látjuk, hogy a nagy társaságok által képviselt tőke nemcsak hogy már nem használ a népnek, hanem hogy mindnikább annak elnyomójává lett és a bérmunkást korlátlanul a szolgaságban és nyomorban hajtja. 

     Gazdag emberekből álló testületek Amerikában csakhamar azt az állást foglalják el, melyet Angliában a lordok (urak) s Európában a nemesek töltenek be, csak avval a külömbséggel, hogy eme testületek még sokkal hatalmasabbak.

A vezetőség tervei

 

 

 

 

StockMarket.jpg (19131 bytes)

StockMarket2.jpg (17970 bytes)

 

 

 

 

 

 

 

 

Laborers1.jpg (25680 bytes)

     Hogy célunkat elérhessük—mondja a bérmunkás—szüségünk van a szervezetre :  a tömegek közremüködésére, mert e nélkül nem tudjuk legyürni azokat, kiknek kezében van a hatalom és befolyás.  Ha mi tehát ekképp Uniokat, szervezeteket alakitunk, az nem jelenti azt, hogy mi anarkisták volnánk, vagy hogy bárkivel szemben is jogtalanságot akarnánk elkövetni.  

     Mi a népnek nagy többsége egyszerüen csak a saját és gyermekeink jogait akarjuk megvédeni az által, hogy azoknak állitunk fel észszerü határokat, a kiknek gazdagsága és hatalma bennünket el akarnak nyomni.  Egy szóval ki akarjuk erőszakolni azt az aranyszabályt : “A hogyan akarod, hogy felebarátaid cselekedjenek veled, ugy cselekedjél te is velük”.

     Szerencse volna minden érdekeltre nézve, ha ily okos és mérsékelt eszközök eredményre vezetnének, ha a gazdag eddigi vivmányaival meg volna elégedve és most a többséggel karöltve, az összes osztályok helyzetének javitásán közremunkálkodna, és ha a bérmunkás ily jogos és méltányos követelmények mellett meg tudna állani, ha a szeretet és igazság arany szabályai ekképpen csakugyan valóra válnának.

     De a jelenlegi állapotban az ember ezt a szabályt kényszer nélkül nem fogja betartani.  Bár léteznek a világ kézimunkása között némelyek, kiknek ennyire jogos és méltányos eszméi vannak, de a nagy többség nem olyan, hanem követelései mindig tul fogják szárnyalni a tisztességes követelést.  Viszont minden engedékenység a tőkepénzesek részéről még nagyitani fogja e követeléseket, és mindenki, a kinek [352] van egy kis tapasztalata, tudja, hogy a tudatlan szegények önhitsége és uralma még egyszer oly nehéz. 

     Vannak a gazdagok közül is némelyek, kik részvéttel viseltetnek a dolog iránt, kik részvétüknek kifejezést is adnak és oly intézkedéseket akarnának életbe léptetni, mely intézkedések a szükséges reformot elő fogják mozditani, de ezek is kisebbségben vannak és igy tehetetlenek ugy a nagy testületekkel szemben, mint saját üzletükben. 

     Akár kereskedők, akár gyárosok ők, ők nem rövidithetik meg a munkaidőt, nem emelhetik fel a munkások béreit, mert a verseny azonnal olcsóbban árusitana, a mi reájuk nézve, mind hitelezőikre és alkalmazottjaikra is csak bukást jelentene. 

A munkások szervezödnek átalakitás érdekében.
Laborer4.jpg (28361 bytes)
Laborer3.jpg (19826 bytes)
Laborer5.jpg (46012 bytes)
Laborer6.jpg (23497 bytes)

Önző Ember Figyelmen Kivül Hagyja az Arany Szabájt

     Ilyképpen mi látjuk a Jehova napja nagy nyomoruságának a természetes okait.  Önzés és vakság fogja uralni az emberek többségét mindkét részről.  A bérmunkások szervezkedni és egyesiteni fogják érdekeiket, de az önzés el fogja tépni az összekötő kapcsot és mindenki saját felelőségére fog terveket szőni és azok keresztül vitelét megkisérelni.  

     A tudatlan és gőgös többség fog felülkerekedni és a higgadtabb osztály nem lesz képes azt féken tartani, a mit az ő legjobb tudások szervezett.  A tőkepénzesek belátva azt, hogy minél többet engednek, annál nagyobb követelésekkel lépnek fel a munkásosztályok, arra az állláspontra fognak helyezkedni, hogy az összes követeléseket megtagadják.  Igy aztán meg lesz a lázadás. 

     Az általános nyugtalanság és őszintelenség miatt a tőke a nyilvános és magánvállalatokból vissza lesz vonva, melyet ismét pénzügyi zavarok követnek.  A munkanélküli maradtak ezrei végre kétségbeesésükben vakmerők lesznek.  

     Minden törvény és rend el lesz seperve—a birodalmak a zajló emberi áradat által el lesznek emésztve.  Igy a társadalmi föld el fog olvadni, a kormányzási-menny  (állam és egyház) el fog pusztulni és a gőgösök és azok, kik jogtalanságot cselekesznek, azok ugy maradnak, mint a tarló.


Mi fogja előidézni „Jehova Napján“a nagy nyomorúságot?

 

 

 

 

A társadalom elolvadása.

    Akkor a hatalmas keserüen fog sirni, a gazdag kiáltani, [353] félelem és inség jön a sokaságra.  Már most is a bölcs és előrelátó emberek megrettennek azon rettenetes dolgok várakozásában, melyek el fogják lepni a földet, a mint az Urunk előre megjövendőlte.  (Luk. 21:26).  

     A Szentirás mutatja, hogy ezen általános összeomladásnál a névleges egyház (az összes felekezetek) mind inkább a kormányok és gazdagok pártjára lesznek vonzva, hogy mindinkább elvesziti a népre gyakorolt befolyását és hogy ennek következtében a kormányokkal, a birodalmakkal együtt fog elbukni.  Igy beteljesedik az, hogy a mennyek (az egyházi uralom) fognak égni és nagy robajjal fognak megsemmisülni.

     Mind e viszontagságok azonban csak előfogják késziteni a világot annak a megismerésére, hogy bármi jó terveket szőjenek, bármi jó intézkedéseket tervezzenek az emberek, minden igyekezetük hiábavaló lesz mindaddig, mig az emberek többségét az önzés és tudatlanság fogja uralni.  

 

Egy kormányzat amely az igazságosságot fogja támogatni.

     Mindenki meg fog győződni arról, hogy e nehézségek elháritására egyetlen egy ut vezet, mely nem más, mint egy erős és igazságos uralom létesitése, mely az összes osztályokat hatalmába keriti, mely kierőszakolja az igazság elveit, mig fokonkkint az emberek elfásult szivei kedvező befolyások alatt ismét tért engednek Isten eredeti képének. 

     Ez az Isten szándéka, melyet Krisztus a Millenniumi királyság alatt és által el fog érni, mely uralkodását Jehova e nap szomoruságainak a fenyitéseivel kezdi meg.  Ezek. 11:19, 36:25, 36.  Jer. 31:29-34.  Sof. 3:9.  Zsolt. 46:8-11.

Azok akik az igazságosságot keresik, kevesebbet fognak szenvedni félelem és bajsejtelem miatt.

    Ámbár a nyomoruságnak e napja, mint az emberek bukott és önző állapotának természetes és elkerülhetetlen folyamányaként fog az emberiségre nehezedni, mely állapotot az Isten már előre látta,  (hogy törvényei és tanitásai kivéve egynehány által, mig a tapasztalat és a kényszer nem fogja őket engedelmességre birni) mégis azért mindazok, kik ismerik a dolgoknak ezen állapotát, magukat és ügyeiket ennek megfelelően előkészitsék. 

     Ennélfogva a prófétával együtt intünk [354] minden szelid és a földnek minden alázatosait, valamint a Krisztus testének tagjait arra, hogy  “keressétek az Urat e földnek minden alázatosai, kik az ő itéletét cselekedtétek :  Keressétek az igazságot, az alázatosságot, talán megoltalmaztatok ti az Ur busulásának napján  (Sof. 2:3). 

     Senki sem fogja e nyomoruságokat teljesen elkerülhetni, de azok, kik az igazságosság után törekednek, kik alázatosak lesznek, sok előnyben fognak a többiek felett részesedni, mert életmódjuk, gondolkodás és cselekvésmódjuk vagy rokonszenvi érzékük aziránt, a mi jogos, mind elő fogja mozditani azt, hogy a dolgok állapotát megismerjék és ha a Bbiliában feljegyzett dolgokat, a nyomoruság napját és annak kimenetelét megismerik, kevesebbet fognak szenvedni, mint a többiek ; különösen nem fognak szenvedni a kinzó félelemtől és a várakozástól.

wpe1A3.jpg (13430 bytes)Meek4.jpg (11219 bytes)Meek5.jpg (22743 bytes)wpe1A9.jpg (14057 bytes)Meek7.jpg (18567 bytes)Meek8.jpg (4890 bytes)Meek9.jpg (14527 bytes)
Mtn9.jpg (17974 bytes) „Keressétek az Urat mindnyájan e föld alázatosai, akik az Ő itélete szerint cselekesztek; keressétek az igazságot, keressétek az alázatosságot: talán megoltalmaztattok az Úr haragjának napján.“ Sofoniás 2:3
 

 

 

 

 

A társadalom a nyomorúság új görcseivel gyengélkedik.

    Jehovah napja alkalmával a cselekmények lefolyása nagyon is meg fogja lepni azokat, kik nem járatosak a Biblia olvasásában.  Hirtelen fog ez előtünni, mint a tüz, mely megemészti a polyvát  (Sof. 2:2).  Hasonlitva a multnak hosszu korszakaihoz és azoknak lassu müködéséhez, de mégsem olyan hirtelenül, mint a villám a tiszta égből, a hogy azt tévesen némelyek gondolják, kik azon hiszemben vannak, hogy mindaz, ami az Urnak ezen napjáról irva vagyon, csakugyan egy huszonnégy óráig tartó napnak a lefolyása alatt fognak végbe menni.  

     Igaz, hogy ugy fog jönni, “mint a lopó éjjel”, oly értelemben, hogy közeledtét a világ egyáltalán nem fogja észrevenni.  Ezen napnak viszontagságai görcsökkel veszik majd kezdetüket és a görcsös megrázkódtatások annál gyorsabban fogják egymást követni, minél jobban halad a nap előre.  

     Az apostol ezt igy adja tudtunkra :  “A mint a szülésnek fájdalma a terhes asszonyra”.  (1. Thess. 5:2, 3) A megkönnyebbülés csakis a dolgok uj rendjének a megszületése alkalmával fog bekövetkezni egy uj ég Krisztus szellemi uralma) és egy uj föld (az uj szervezett társadalom) által, melyben lakozik az iggazság  (2. Pet. [355] 3:10, 13) és melyben igazság és szeretet és nem pedig önzés és hatalmaskodás lesz az irányelv.

 

 

A munka kinzó fájdalomban van az új korszak születése ideje alatt.

     Valahányszor az uj korszak munkájának fájdalmai ellepik a jelenlegi állami testet, annak ellentálló ereje és bátorsága mindig csökken, mig a fájdalmak nagyobbodnak.  Az összes társadalmi orvosok (államgazdák) tudománya a társadalom megkönnyebitésére nem tehet egyebet, minthogy elősegiti az okvetlen bekövetkezendő szülést, azon eseménynek az utjait fokonkint egyengetik. 

     Azt megakadályozni még ha akarják is, képtelenek, mert Isten rendelte el annak a bekövetkezését.  A társadalom orvosai közül azonban igen sokan teljesen tudatlanok a valódi bajról és annak sürgős orvoslásáról.

       Igyekezetük csak arra fog irányulni, hogy a roham tüneteit elnyomják és hogy minden görcsroham időközönkint ismét el is mulik, ők ezt gyógyszereik helyességének fogják betudni, miáltal csak nagyobbitják a szenvedéseket és mig oktalan cselekedetük a szülést nem birja sokáig elodázni, elő fogja segiteni a beteg halálát, mert a dolgok régi rendje az uj rend megszületésének fájdalmai által meg fog halni.

     De tegyük félre az apostolnak ez időt nagyon is jellemző példabeszédeit és beszéljünk egyszerüen : —A tömegek minden igyekezete, hogy magukat a tőke és a gépezetek uralma alól felszabaditsák, korai lesz ; a tervezetek és intézkedések még nem lesznek kellőképpen kifejlődve, a mikor azok időről-időre kierőszakolják utjaikat, mely mindig kisebbé-kisebbé nő és széttörni akarják az ellátás és követelés szoros béklyóit.  

     Minden ilyen eredménytelen kisérlet csak megerősiti a tőkének arra irányuló bizalmát, hogy az események sorrendjét fel tudja tartóztatni, mig végül ugy a kormányok, mint a szervezetek ellentálló képessége el fogja érni a legvégső határt és megszakad a társadalom minden összetartó kapcsa. 

     Oda lesz minden törvény és rend és az anarkia, a törvénytelenség elő fogja idézni mindazt, a mit a próféták előre megjövendőltek a nyomoruságról : melyhez hasonló nem volt azon időtől [356] fogva, hogy a nep kezdett lenni és hála az Urnak, hogy biztató szavai szerint, nem is lesz többé.

A világ emáncipációja egynek a keze alatt, aki Mózesnél nagyobb.

Jesus47Sitting.jpg (4858 bytes)

     Izraelnek kiszabaditása Egyiptomból, valamint Egyiptomra szállott csapások alól, ugy látszik, előárnyékolják a világnak jövendő megszabadulását annak a keze által, ki nagyobb, mint Mózes, kit őjelképezett.  A Sátántól és minden közegeitől meg fogunk szabadulni, kiket az kieszelt az emberiség megkeményitésére, leigázására, eltorzitására, felrevezetésére. 

     És valamint az időközönkénti csapások elmultával Egyiptom is mind jobban megkeményedett igy az Ur napjának ezen időközönkénti szülés fájdalmak enyhitése is arra fog szolgálni, hogy némelyeket megkeményitse és ők is azt fogják mondani a szegényeknek, mint az Egyiptomiak mondták az Izraelitákhoz : “Tétlenek vagytok és azért elégedetlenek !”  

     És valamint hajdanta, ugy most is csak sulyosbitani fogják a terheket.  (2. Móz. 5:4-23).  De végre, mint Faraó, az utolsó csapás alatt éjfélkor, mégis csak sajnálkozni fognak a fölött, hogy előbb nem voltak engedékenyebbek és bölcsebbek.  (2. Móz. 12:30-33). 

     Hogy a hasonlatosságot még jobban kidomboritsuk, gondoljunk csak arra, hogy az Ur ezen napjának a nyomoruságait elnevezi “a harag hét poharának” vagy “a hét utolsó csapásnak” és hogy az utolsó földrengés (lázadás), melynél az összes hegyek (birodalmak) eltünnek, nem fog bekövetkezni mindaddig, mig a hetedik csapás véget nem ér.  (Jel. 16:17-20.)

A Nyomorúság Napjának ideje helyes – Isten szerint kellő időben.

     Egy másik gondolat pedig e nyomoruság napját illetőleg az, hogy csakis a kellő időben, Istennek a kellő idejében fog bekövetkezni. 

     Ezen mü következő kötetében az ó-testamentumbeli törvények és próféták bizonyságai által, valamint Urunk Jézus szavai és az uj-testamentum tanitása alapján fogjuk bizonyitani, hogy a nyomoruságok vagy a busulás ezen napjának az ideje számitás szerint Krisztus dicsőséges Millenniumi uralkodásának a kezdetére esik. 

     Ezen nap csakis a Millenniumi kor jövendőbeli visszaállitás munkájának [357] a szükséges előkészitése, mely visszaállitás munkája el fogja oszlatni a nyomoruságot.

A társadalom képtelen, hogy hozzá illeszkedjen új körülményekhez.

 

Farmers2.jpg (2827 bytes)

„Orcád veritékével egyed a te kenyeredet, miglen visszatérsz a földbe.“ 1Mózes 3:19

     A gonosznak hatezer évig tartó uralma alatt, Krisztus hatalmas és igazságos uralma felállitásának meghatározott idején mindenesetre káros lett volna a bukott emberiségre az, ha a jelen munkáttakaritó gépek által sok léhák időt nyertek volna.  Tapasztalat szülte emez igazmondást, hogy  “Léhaság minden bünnek kezdete”, mely igzamondás csak elismerte Istennek ama bölcs parancsát : 

“A te orcádnak verejtékével egyed a te kenyeredet, mig nem földdé leszel”. 

     Mint Isten minden utasitása, ugy ez is csak bölcs és jótevő és a teremtmények jólétére vezet.  Az Ur napjának háboruságai, melyek előjeleit máris észleljük, ismét csak igazolja Isten eme parancsának az igazságosságát, mert ez a háboruság, a mint azt már láttuk, mint a munkát megtakaritó gépezetek által elért tultermelés következménye fognak megjelenni, mihez hozzájárul még az is, hogy a társadalom mindkét osztálya, a saját önzésük következtében, nem tud alkalmazkodni a dolgok uj rendjéhez.

Ha a tudás hamarabb nővekedett volna meg, a nyomorúság is hamarabb jött volna el.

     Hogy ezen Millenniumi korszak kezdete azon kellő idő, melyben bevezetődik a dolgoknak ezen uj rendje, annak legjobb bizonyitékát abban leljük, hogy Isten most lebbentette fel a tudatlanság fátyolát, hogy most terjeszti ki a tudománynak és az uj feltalálásoknak fényét az emberiségre és hogy az összes következményeivel együtt meg is volt jövendölve.  (Dan. 12:1, 4).  

     Ha a tudás ezen szikrája előbb jött volna az emberiségre, akkor okvetlenül a nyomoruságok is előbb jöttek volna és habár a zivatar és az összeolvadás után a társadalom ujra szervezkedhetett volna, az még nem lett volna uj föld,  (uj társadalmi rend)  melyben az igazság uralkodott volna, hanem csak egy olyan társadalmi rend, melyben a bün és gonoszság még a mostaninál is jobban uralkodhatott volna.

     És pedig azért, mert a munkát megtakaritó gépezetek előnyeinek kellő elosztása idővel mind rövidebb munkaidőt teremtett volna és igy a bukott ember, idejét és szabadságát [358] nem a saját szellemi, erkölcsi és testi képességeinek előmozditására használta volna fel, hanem, a mint azt a mult tapasztalatai mutatják is, az ember teljesen a kicsapongások és a gonoszság martaléka lett volna.

     A fátyol eme részleges fellebbenése éppen a mostani időben az emberiésgnek ezer és ezer alkalmatosságait késziti elő, és ezáltal mindjárt a helyreállitás kezdetekor nyujt elég időt az önmüvelésre és testi és szellemi kifejlődésre, valamint kellő időt azoknak az élelmiszükségleteik és ruházatuk előkészitésére, kik időkint fel lesznek támasztva sirjaikból.

       Továbbá a háboruság ideje éppen akkor fog bekövetkezni, mikor arra az emberiségnek legnagyobb szüksége lesz, a mennyiben éppen a Millenniumi nap hajnalakor fogják beismerni az önuralomra való teljes képtelenségüket, mikor az Isten rendelete szerint az, a ki mindnyájunkat megvásárolt, fogja az emberiséget először vasvesszővel megfenyiteni, majd a tudomány teljes megismerése által megáldani, miáltal az emberek vissza lesznek állitva az eredeti tökéletességre és az örök életre, ha ők ezt akarják.

„Aki a Felségesnek rejtekében lakozik, a Mindenhatónak árnyékában nyugszik az.“ Zsolt. 91:1

Feathers.jpg (10595 bytes)

„Tollaival fedez be téged a madarásznak tőréből, a veszedelmes dögvésztől. Zsolt. 91:4

A FELSZENTELTEK ELŐJOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI.

     Nagyon is fontos kérdéssel állunk szemben.  Mi lesz e nyomoruság . . ok ideje alatt a felszenteltek kötelessége ?  És melyik lesz az ő igaz álláspontjuk ezen két egymással szemben álló féllel.  Hogy a felszenteltek közül némelyek ezen égés idején legalább egy rövid tartama alatt testben lesznek, azt a Szentirás igen sok helyéből—melyekre később még vissza fogunk térni—nyilvánvaló.  

     De a külömbség az ő állapotuk és a többiek állapota között ebben a viszontagságos időben nem főképpen abban nyilvánul, hogy ők csodálatos módon meg lesznek tartva, bár a Szentirás határozottan mondja, hogy kenyér és vizben nem fognak szükölködni, hanem inkább abban fog nyilvánulni, hogy a felszenteltek Isten igéje által előkészülve, nem fog erőt venni azon rettenetes [359] félelem és reménytelen aggódás, mely el fogja tölteni az egész világot.

     Ők tudni fogják, hogy mind e háboruság csak Isten által elhatározott szükséges előkészület az egész világ megáldására, és azért ők mindvégig jókedvüek és nyugodtak lesznek.  Ez határozottan ki van fejezve a Szentirás eme helyein :  Zsolt. 91 és Ézsa 33:2-14, 15-24.

     Eképpen az Isteni igéret által megvigasztalva és megáldva, a felszenteltek kötelessége lészen, hogy a világgal tudassák azt, miszerint, bár ők is átélik mindeme nyomoruságokat és szenvednek is alattuk, ők mégis reményteljesek, jókedvüek és az Isten által előre is kijelölt végcélra való tekintettel, mindvégig vidámak lesznek.

Az elégedetlenség széles körben van elterjedve.
Rich.jpg (42172 bytes)

Rich2.jpg (33289 bytes)

     Az apostol irja :  “Bizonyára nagy kereskedés az Isteni szolgálat az elégséggel” és bár az mindig igaz volt, ugy mégis kétszeres fontossággal bir az Ur napján, mikor az elégedetlenség lesz minden osztálynak a főbaja.  Ezektől eltérőleg, a Szentek kivételt fognak képezni. 

     Sohasem volt idő, mikor az elégetlenség annyira el lett volna terjedve, mint a jelenben, holott sohasem élveztek az emberek nagyobb jótéteményeket, mint most. 

     Bárhová tekintünk is, akár a gazdagoknak a palotájába, mely minden elképzelhető kényelemmel és Salamon király dicsőségében sem látott pompában van berendezve, akár a szorgalmas kézmüvesnek izléssel és kényelemmel berendezett szerény házába, észrevesszük azt, hogy a jelen idő minden tekintetben felülmulja a multat, és az emberek mégis szerencsétleneknek érzik magukat és elégedetlenek.  

     A dolog nyitja az, hogy az önző és elromlott szivüek mohó kivániságai határt nem ismernek.  Annyira erőt vett már rajtuk az önzés, hogy ha széttekintünk, az egész világot látjuk, mint rohan a gazdagság után, de csak kevesen érik azt el, a többiek pedig telve vannak irigységgel és gyülölettel, hogy nem ők a boldogak, sőt nyomorultabb és elégedetlenebb, mint azelőtt bármikor.

Intézkedjél illő és szükséges dolgokról, megelégedet-
séggel.

 

A szentek nem kellene részt vegyenek a hajszában.

    A ki Istennek szentelte magát, nem vesz részt ezen [360] pénz utáni hajszában, felszentelése alkalmával fogadást tett, hogy igyekezni fog egy magasabb, egy menynyei kincs után és igy elnémitott minden földi vágyakozást.  Ő nem dolgozik földi javakért, kivéve az életszükségletéért, hanem szem előtt tartja mesterének és az apostoloknak példáját és halad az ő nyomdokaikon.

     Innen van az, hogy ők elégedettek, nem azért, mintha bennük nem volna nagyravágyás, hanem mert nagyravágyásuk a menny felé van irányitva és csak arra szoritkoznak, hogy mennyei kincseket szerezzenek, hogy gazdagok legyenek Istenben. 

     Erre való tekintettel, és Isten tervezetének tudatában, ők meg vannak elégedve bármily sors vár is rájuk, és ők örömmel énekelhetik :  “barmi sorsban nyugodt leszek, hogy ha Isten keze vezet”.

Bible19Jerry.jpg (2955 bytes)

     De fájdalom, Istennek nem minden gyermeke helyezkedik erre az álláspontra ; igen sokan az általánosan elterjedt elégedetlenség bünébe esnek, miáltal önmaguktól rabolják el az élet gyönyöreit, mert elhagyva az Urnak nyomdokait és sorsukat illetőleg a világgal haladnak lépést és földi javak után törekednek, akár elérik ezeket, akár nem, ők részt vesznek a világ elégedetlenségében és igy nem élvezik a megelégedettség ama békéjét, melyet a világ nem adhat, sem el nem vehet.
 

Bible28JulieUp.jpg (3185 bytes)

 

 

 

 

 

CrossCrown2.gif (7602 bytes)

     Kérjük tehát a felszentelteket, hagyják abba a gazdagság és a hirnév utáni vágyakozásokat,  hanem törekedjenek magasabb javak után és az ezek által elérendő béke után.  Figyelmeztetni szeretnők őket az apostol eme szavaira :  “Bizonyára pedig nagy kereskedés az Isteni szolgálat az elégséggel. 

     Mert semmit sem hoztunk a világra, kétségnélkül semmit ki nem vihetünk.  Hogy pedig (a szükséges) eledelünk és ruházatunk vagyon, azokkal megelégedjünk.  A kik pedig meg akarnak gazdagodni (akár elérik ezen céljukat, akár nem) esnek kisértetbe és tőrbe és sok balgatag és káros kivánságba, melyek bemeritik (alásülyesztik az embereket a halálos veszedelembe.  

     Minden [361] gonoszságnak gyökere, a pénznek szerelme (akár gazdagok, akár szegények), melyet némelyek, a kik kivántak, eltévelyedtek a hittől és magukat általszegezték sok gondokkal.  Te pedig, ó Istennek embere, ezeket eltávoztasd, kövessed pedig az igazságot, az Isteni szolgálatot, a hitet, a szeretetet, a békeségtürést, a szelidséget.  

     A hit által való nemes harcot harcold meg, ragaszkodjál az örök élethez, melyre hivattattál is s nemes vallástétellel vallást tettél sok bozonyságok előtt.—(1. Tim. 6:6-12).

 

„Fösvénység nélkül való legyen a magatok viselete. Elégedjetek meg azzal, amitek van ...“ Zsidó 13:5

     Ha igy a felszenteltek részéről a megelégedésnek és a jövőbe vetett reménynek ily példáit látjuk a hábohuság között, akkor ezen élő példák már magukban is jó leckét szolgáltatnak a világnak.  Természetes, hogy példájukkal együtt és az általuk adott tanácsnak összhangzásban kell lenni hitükkel.  

     A felszenteltek tanácsa olyan legyen, mint az olaj, vagy az enyhülést hozó balzsam.  Minden kinálkozó alkalmat meg kell ragadniok, hogy a világot a háboruságokat követő időkre figyelmeztessék, hogy az Isten országának az eljövetelét prédikálják és hogy az egyedüli gyógyszert hirdessék.  A megelégedés volt Isten tanácsa, melyet az apostolok által eljuttatott bárkinek, a ki azt megkivánta.  (Luk. 3:14.  Zsid. 13:5.  Filip 4:11.)

 

 

 

A Királyság Hirnökei – Békesség Követei

 

Mtn5.jpg (8364 bytes)

A Keresztyének Elégeteséget Kellene Tanácsoljanak

     A szegény világ nemcsak az ő tényleges, hanem az ő képzelt bajai alatt is nyög, különösen a ki nem elégedett önzés, a ki nem elégitett gőg és a hamis dicsvágy alatt.  Azért mi, kik a kérdésnek mindkét oldalát látjuk, mindazoknak, kik ránk hallgatni akarnak, azt a tanácsot adjuk, hogy elégedjenek meg azzzl, a mijök van és hogy várják be türelemmel, mig Isten őket a kellő időben el fogja árasztani áldásaival, melyeket szerelme és bölcsessége nekünk juttat. 

     Azáltal, hogy akár tényleges, akár csak képzelt sebeket piszkálunk, mi csakis azokon teszünk kárt, kiket segélyeznünk kötelességünk volna.  Ha megnagyobbitjuk azok elégedetlenségét, megnagyobbitjuk a háboruságait is.  Ha megfelelünk az elénk tárt feladatunknak, ha hirdetjük a mindnyájunkért adott [362] váltságdij örömhirét, ha hirdetjük ezen váltságdijból mindegyikünkre háruló áldást, akkor igazi hirnökei, igazi békehirnökei leszünk az ő országának. 

     Mert irva vagyon :  “Mely szépek a hegyeken (országokban) az Evangyéliumot hirdetők labia,  (Krisztus testének utolsó tagjai)  a ki békeséget hirdet, örömet mond a jóról, szabadulást prédikál, ki azt mondja Sionnak : Uralkodik a te Istened”. (Ézra 52:7).

 

Poverty3F.jpg (5316 bytes)

PovertyF.jpg (3105 bytes)

Az Ország amely elközelgett az egyetlen gyógyszer és remény.

A kiemelkedő Ország …

 

 

„Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten! Felmagasztaltatom a nemzetek között, felmagasztaltatom a földön.“ Zsolt. 46:11

 

     A Jehovah napjának ezen nyomoruságai alkalmat fognak adni a jövendő áldás hirdetésére és boldogok azok, kik mesterük nyomdokait követve, a jó szamaritánushoz hasonlóan bekötözi a sebeket, és megöntözi azokat a vigasz és örömnek olajával és borával. 

     Nekik meg lett igérve, hogy munkájuk nem lesz hiába, mert : “mikor a Te itéleteid vagynak e földön, az igazságot megtanulják e földnek lakosai”.  Ézsa 26:9.

     Az Isten fiainak részvéte hasonló legzen, mint az ő mennyei atyjoké, kell, hogy együtt érezzen a szenvedő teremtmények fájdalmaival, kik vágyakoznak béklyóiktól való felszabadulásuk után, de e mellett még azoktól sem szabad részvétüket megvonniok, kik, bár az ellentáborba állitva, az igazságra törekesznek, habár ebbeli törekvéseiket nem csak saját természetük és a másokkal való társaságuk, hanem a mindennapi életük is meggátol.  

     De Istennek gyermekei ne érezzenek együtt azokkal, kiknek vágyakozásuk telhetetlen, bár melyik osztályához tartozzanak is.  Beszédjük legyen csendes és higgadt és mindig a békét szolgálja, kivéve akkor, ha elvekről van szó.  Meg kell gondolniok, hogy ez az Urnak a harca és hogy ők a politikát vagy szociális kérdéseket illetőleg nem ismernek más megoldást, mint azt, melyet Isten az ő igéjében előre megjövendölt.

       A felszenteltek első kötelessége tehát arra ügyelni, hogy ne álljanak Jehova kocsijának az utjában, hanem  “alljatok veszteg és lássátok az Urnak szabaditását” oly értelemben, hogy beismerve azt, hogy ezen harcban nem venni részt, mert Isten dolga az, hogy e harcot más közegek által harcoltassa meg. 

     Anélkül, hogy ezen dolgokkal törődnének, kell, hogy [363] küldetésüknek megfelelőleg tova haladjanak a nekik kijelölt uton és hogy az Isten országát, mint az egyedüli segedelmet és az egyedüli reményt minden osztálynak hirdessék, hogy elközelgett.

wpe1AD.jpg (5803 bytes)

Övéit az Ur látja
És mindig ismeré,
Szegényeit megáldja,
Bármely nép s föld szülé
Elveszni a homályban
Nem hagyja őket Ő,
Eletben és halálban
Isten jó vezető.

Jól tudja kis csapatját
A hitnek, mely erős,
Mely, hogyha csalogatják,
Kisértést is legyőz,
Melyet hiven vezérel
És táplál az Ige,
A mely előtt letérdel
S mely pajzsként fedi be.

Lelkünkbe lát egészen,
Mely bátran hisz, remél,
És bármi szenvedésben
Az Urnak áldoz, él.
Igazság tiszta fénye
Ragyog mindegyiken,
Isten csodás növénye
Örökzöld kertjiben.

Igaz szeretetükről
Őket megismeri,
Mely fénylik a szivükből
S vágy Néki tetszeni ;
A mely másokhoz oly jü,
Milven hozzájuk Ő,
Áldáshoz hasonló
Aldással fizető.

 

Hogy vissza térj a Home Page-re kattincs a térképre

E-mail a cimre 

Csak angolu